Vendel-Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még” (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

akkor talán már komolyabb anyagi gondtól nem kell félnem, havi 250 pengő fizetést kapok, s Mihály könyvtár szobája lesz dolgozó helyiségem. " Az új lakás elkészülte egyre késett; tavaszra ígérték, majd nyárra; Babits könyvtára így egy évig érintetlen maradt 1942 tavaszán Szekszárdra írja: „A kis régi Petőfi könyvet, mihelyt kezembe kerül, elteszem anyika számára, ez akkor lesz, amikor a könyvtárt szétbontom, mert mostanig még nem nyúltam Mihály szobájában semmihez, -ez a gyötrelmes munka vár még rám, Isten talán ad majd erőt hozzá, sírok, ha csak eszembe is jut, hogy szétbontsam a könyvtárt, amit ő rakott fel saját kezével. " Nem is tudott megválni egészen Mihály szeretett könyveitől. Amikor a Baumgarten alapítvány székházába szállították dolgozószobáját, kiválasztotta legkedvesebb könyveit s a maga könyveivel egyesítve az új kis lakásban ágya körül rendezte el. Két év múlva a Jagelló út a nagy budai harcok egyik szomorú színtere lett. A Baumgarten alapítvány székháza 1945 januárra teljesen kiégett, emeletei leszakadtak, Babits, Baumgarten, Kosztolányi és Tóth Árpád könyveiből semmi sem maradt. Török Sophie 1945 őszén egy Szekszárdra utazó ismerőssel küldött a szomorú hírekkel levelet Mihály édesanyjának: ... „mi is megvagyunk Ildikóval, de nagyon keserves viszonyokközt. Alakásunk plafonja 5 helyen be van szakadva aknarobbanástól, ablakaink nincsenek tüzelőnk nincs, lakásunkat kirabolták és semmi rendes ruhánkés semmi élelmiszerünk nincs így megyünk a télbe. . .. Én most pár napja fa vagyok nevezve a fővárosi könyvtárba, ez most minden jövedelmünk .. . azt talán olvasta anyika, hogy a Baumgarten ház porrá égett s benne a Mihály szobája és egész könyvtára. Esztergomi kis házunk teljesen üres, még a képeket afalról, s az összes cserépkancsókat is elvitték. .. Még felfogni is nehéz ezeket a veszteségeket!" Különös ajándéka volt a véletlennek, hogy a Jagelló úti harcok között, s a kirabolt lakásban megmaradhattak Babits legkedvesebb könyvei. Török Sophie utolsó éveiben többször átnézhette a könyveket. Egyre romló egészsége, gyenge idegállapota miatt gyors, néha alig olvasható bejegyzésekkel rögzítette egy-egy könyvvel kapcsolatos emlékeit Ezek sok értékes adatot nyújtottak a kötetek azonosításához. Török Sophie halála után a könyveket az OSzK Kézirattárába szállították és rövid, az azonosítást megkönnyítő jegyzéket készítettek róluk. A továbbiakban a könyvek leírásához vett idézeteket Babits Mihály: Az én könyvtáram című tanulmányából idézzük. Magyar könyvei közül Arany gyűjteménye állt legközelebb szivéhez. „Ez még tanuló éveimből kezdődik, mikor e nagy költőt, s rajta át magát a Nagy Költészetet először megismertem; s részben még örökölt darabokból áll, mert nagyapám könyvtárában megleltem Arany néhány művének első kiadását. Ezeket másokkal egészítettem fú s egyidőben szinte ambícióm volt az egész nagy Arany-irodalmat is megszerezni. " E gyűjteményből megmaradt a piros-arany díszkiadás, a VI. kötet híjával. A nagyidai cigányok, Fay Dezső fametszeteivel, Franklin kiadása; Bartalus: Arany János dalai, 1884es Révai k. és az Arany-Zichy Album. A Kölcsey; Kazinczy; Gyulay féle Vörösmarty minden munkáin kívül Gyulay Pál, Kemény Zsigmond, Csokonai, Jókai, Berzsenyi első kiadások maradtak, Pető-