Vendel-Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még” (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Könyvtárának jelentős darabjaiból a költő nagyapja is örökölt. A finom, egyforma, barna félbőrkötésbe köttetett, arany K-val jelzett kötetekből közel száz darabot őrzünk. Közöttük szerepel az 183 l-ben Budán megjelent magyar nyelvű encyklopédia, az Esméretek tára és a később, Heckenast kiadásában megjelent kiegészítő kötetei. Kelemen József mint a pécsi káptalan küldötte részt vett a pozsonyi diétákon. Itt őrizzük ezekből az évekből emlékeit az Articuli diaetales Posonii-t egy kötetbe gyűjtve, könyvtárának arany K-val jelzett szép kötésében. A család jogi kötetei között megismerjük a Halálfiaiban oly sokszor szereplő „Észjog elemei"-t, amelynek kötése elárulja, hogy a híres könyvtárhoz tartozott. A jogi könyvek között megemlítjük még Babits édesapjának megmaradt könyvtárából a kis Ordo iudiciáriust és az 1840-dik évi Országgyűlésen alkotott törvény czikkelyeket, melyet Belnay örökösei nyomtak Pozsonyban. Az arany K-val jelzett könyvek másik csoportja már a költő nagyapjának gyűjtése volt „Ezek közül több került hozzám is. " - írja a költő, - „elsősorban latin klasszikusokszép, régi kiadásai; aztán néhány magyar könyv is: a Szent István Társulat legelső kiadványai"... „ódon, komoly, tanulságos könyvek, aholmégaza-kutánésazs-sek előtt hiányjelekvoltak "A latin auktorok sajnos mind eltűntek, de a nagybácsi pártfogoltjaiból megismerünk néhányat: Tarkányi, Garay Alajos és Garay János nevét olvassuk, köztük van Szent Lászlója is. „ Ujabb réteg, Garay János költeményei, nagyapámé, akinek Garay még iskolatársa volt. " Első meséskönyvei is itt vannak Babitsnak, közöttük édesanyja és nagynénje iskoláskönyvei, melyeket nagyon szeretett nézegetni gyermekkorában. A Bogaraskönyv mellett a másik kedvence egy öreg Mithológia volt Itt vannak Babits tankönyvei is; Szvorényi, Koltai, dr. Brózik, dr. Roth, dr. Szemák munkái a költő névbeírásaival, évszámokkal, leckejelöléseivel. Magunk előtt látjuk a pécsi diákot: „aki álmatagon a padon s a táblán át, mint egy fekete ablakon a jövőbe nézett. " (Pécsi érettségi találkozóra) Azután jöttek az egyetemi évek s újabb anyag. Itt vannak az Olcsó Könyvtár Füzetei, melyeket diákkora filléreiből vásárolt hajdan. Egy-egy vacsora árát jelentették. Itt őrizzük Babits kéziratos egyetemi jegyzetét BékeíTi Rémig előadásairól (Magyar Művelődés Történet, 1901-ből), két kőnyomatos jegyzetét Gyulai Pál előadásairól 1901-1902-ből. A harmadik kőnyomatos jegyzete dr. Beöthy Zsolt előadásairól maradt: Vörösmarty Két szomszédvár című előadásának fejtegetése, 1901-1902. További egyetemi éveiből két érdekes dokumentumot őrzünk: az egyik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szervezeti Szabályzata, Csizmadia Sándor írása: Mit akarunk? A Népszava adta ki 1903-ban. A másik a Szocialista Diákok Könyvtárának 2. füzete: A diákokhoz! Budapest, 1903. A harmadik kis füzete már jóval későbbi, a Munkáskönyvtár 16. füzete, Garami Ernő: Marx és Engels élete. Budapest, 1919. - Amikor ez Babitshoz került, már a budapesti egyetemen adott elő.