Vendel-Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még” (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
Az ablaktól jobbra szép mahagóni íróasztala áll. Talán ezt szerette legjobban a régi családi bútorok közül. Ez a Babits családból származott, még az orvos dédapáé lehetett. A költő elkérte édesanyjától 1911-ben, amikor Rákospalotán első lakását rendezte be, majd harminc éven át hűségesen magával vitte budapesti otthonaiba. Most nyitva áll, s az üveglap alatt kiállított dokumentumok, fényképek idézik életének egyes állomásait. Középütt Magyarországról írott vallomását olvassuk, s szinte magunk előtt látjuk a kisfiút, aki ebben a szobában óraszámra hallgatta Újfalusy Imre - Döme bácsi - meséit a szabadságharcról, vagy a Honvédalbumból olvasott fel neki. „Gyermekkoromban sokat elmélkedtem Magyarország sorsáról. Ez egy kicsit furcsán hangzik, nem is tudom, gúnyosan-e vagy nagyképűen; de szórói-szóra igaz: szerelmes voltam, és első szerelmem neve Magyarország. " íróasztala felett egy alig ismert fényképe azt a fiatal tanárt mutatja be, aki még a távoli Fogarasról is hazatért ide néhány nap vakációra, azt a fiatal költőt, aki „ egyenesen lelkére gombolja rá hosszú és komoly felöltőjét. " íróasztalán néhány egykorú felvételen budapesti könyvtárszobájában látjuk. Mellette vannak a fiatalok, kedves tanítványai, Komjáthy Aladár és Szabó Lőrinc, akiket évekig maga mellett tartott, akiknek annyi szeretettel figyelte pályakezdését. Mint a Baumgarten alapítvány kurátora, majd 1933 februárjától a Nyugat főszerkesztője, a magyar irodalmi élet központi tekintélye. Ezekben az években amelyek nem mentesek a költőt ért támadásoktól - egyre szorosabb kapcsolat kovácsolódik Babits és a hűséges fiatal barát, majd szerkesztőtárs, Illyés Gyula között. Babits könyvtárában, 1931-ben készült közös fénykép őrzi itt ennek emlékét. A fasizmus 1937 nyarán egyre jobban tért hódít Európában. A fenyegető jelenségek, újabb világháború veszélye, mint az első világháború idején, most ismét kényszerítő erővel szólaltatja meg a nagy beteg költőt; a világirodalom egyik legszebb költeményében tiltakozik a barbárság ellen. Szinte népének prófétájaként, mint Jónás mondja el örökérvényű szavait: „mert vétkesek közt cinkos, aki néma. " Itt láthatjuk kiemelve kedves íróasztalán a Jónás könyve első versszakának kéziratos másolatát. Mellette a „vén fotel", a „gondolkodó szék", mely annak idején - mint sok szekszárdi öregbútor - már a szőlőbe került. Cenci néninek ebben az öreg karosszékében szeretett ülni kint a tanyáoan, a Halálfiain is ebben dolgozott. A karszék felett Pérely Imre rajza 1922. szeptember 29-én, Mihály napon készültaz írógépén dolgozó költőről. Az ablak közelében áll a négyfiókos topolya sublót, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Ezt hasznai ia diákkorában, ebben tartotta első írásait. Szép öreg vaskályha állt eooen a szobában, mely pirosra fűtve várta a karácsonyokra hazatérő költőt Most ebben a barátságos szögletben látjuk a Nenne varróasztalkáját, lábain lantot utánzó finom jávorberakással. Üveglapja alatt Babits Az őszi tücsökhöz című versének kéziratfotója mellett eredeti fényképek, melyek Juhász Gyula jubileumi ünnepsége alkalmából 1923. májusában, Szegeden készültek. A képekkel idézzük a költő barátot, akihez számos levél íródott innen.