Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
BONYHÁD - A versírás kezdetei
gén postára adott levél arra enged következtetni, hogy írója már kezdi érezni a szavak és szókapcsolatok stiláris értékeit, bőkezűen bánik a hasonlatokkal, és mindezek mellett szellemes is: Kedves Anyikám! Szerencsésen tegnap megérkeztem. Gyalog kellett valóban Szilasról ide kutyagolni, mi a cipőm amúgy is rozzant állapotára nem a legüdítőbben hatott: ennek okáért aztán ma át küldte magymama egy cipögyógyításznak. Vasárnap készen lesz. Most egész nap ugyjárok - oly öltözetben - mint egy notórius betörő. Egy akkora bakancs van a lábamon, mint a Balaton. Félek vele a padlásra menni, hátha leszakad. (Tudniillik a padlás.) Ez ugyan nem árt, mert az ünnepi vakációra való tekintettel tegnap éjjel óta meg szakad az eső, mint az a bizonyos bibliai felhőszakadásban. 34 Fogalmazványaiba a pusztaiak nyelvétől egy-egy távolabb eső olyan jövevényszó is bekerül mint a manőver, egyébként az idegen szavak használatát kerüli a későbbiekben is. A levelekből hiányzanak a pusztán lakók nyelvhasználatára jellemző tájszavak, azok, amelyekből 1949 júniusában szójegyzékeket állít Rácegresen, külön az igékről (ábdál: összeüt, babricú: babrál, bekáfú: berúg stb.), külön a melléknevekről (Msz/í/bátortalan, bosztihó: durva, bárdolatlan, böszme: esetlen, goromba), összefoglaló címszó alatt a többiekről. Nem csoda, ha a dombóvári gimnáziumban elszenvedett kudarc, az e-nek fejtése miatti megszégyenülés után kerülni igyekszik a köznyelvitől elütő szavakat. Nyelvében nincs semmi látványos, a puszták népe nyelvén ír, de abban, ahogy mondatot illeszt mondathoz, amilyen természetességgel rakja egymás mellé a szavakat, művészet szunnyad. Népi gyökérzetű leleményesség rejlik a szokatlannak tűnő szóképzésben, a suszter helyett használt „cipő-gyógyítász"-ban is, mert - hogy analóg példát említsünk - a pusztai és falusi emberek, ha foglalkozásuk iránt érdeklődtek, földműves vagy paraszt helyett szívesen nevezték magukat földesztergályosnak, némi iróniával, a cipőgyógyítászhoz hasonlóan. A versírás kezdetei A gyermek Illyés tehetsége a pusztán - említettük már - két irányban is megnyilvánul: rajzol és ír. Legszívesebben szántógépeket rajzol, olyanokat, amelyek hatalmas ekéikkel az uradalmi táblák földjét
