Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

RÁCEGRES - Tanítók és tanulók

tetszett, mikor szigorú volt s megközelíthetetlen, mint mikor száját kezefejével törölve jókedvűen másodszor is vett a töltött káposztából. Közvetlenségében volt kísérteties. Nem csodálkozom, ha hirtelen megrázkódva sasmadárrá válik s kirepül az ablakon."

42 Illyés Gyula felnőtt fejjel is úgy érzi, hogy hálával tartozik neki is, tanítójának is, hiszen ők voltak az elsők, akik felfedezték szellemi képességeit. Gyermeki ésszel viszont az sehogy sem ment a fejébe, hogy férhetett össze vele tanítója, aki közismerten baloldali, forradalmár volt. Hogy fért össze? Miről beszélgethettek? - Ezekre a kérdésekre a világ dolgaira is érzékeny pap hagyatéka adja meg a választ; ugyanis az őszi és tavaszi „korona pályázatokra" készített dolgozataiban, a teológiai okfejtések mellett, olyan nagyon is világi kérdéseket boncolgat, mint a modernizmus és a sztrájk. „Az ember minden téren - írja dolgozatában -, ahol csak lábát megvetette, erejét, ügyességét, tehetségét érvényesítette, azt tapasztalja, hogy a régieket új dolgok váltják fel, a szép és jó materiális fogalma ma más, mint volt tegnap, az ős élet és alkotások romokban hevernek, és a romokon nagyszerűbb élet virágzik, soha nem álmodott alkotások ragadnak bámulatra: a polgári modernizmus diadalt arat. Az emberi tudás lépésről lépésre haladva sorban meghódította az egyes természeti elemeket: tüzet, vizet stb., s újabban járma alá hajtja a levegőt, erejével egész a csillagokig emelkedik."

43 Hivatásból fakadó kötelességének tartja, hogy a „materalis világban végbemenő fokozatos evolutio" vallásra káros filozófiai veszélyeit kikerülje, miközben szót emel a társadalmi igazságtalanságok ellen is. Az 1913. évi tavaszi koronái tétel kidolgozásán jól érződik a közvetlen környezetében, Ozorán és Ozora környékén kirobbant agrármozgalmak, aratósztrájkok hatása, annak a tízezernyi cselédnek, részes aratónak az elszántsága, akik a sztrájk során felgyújtották a sárguló gabonát, megtagadták az állatok etetését, akik szembeszálltak a fegyveres erőszakkal, az ellenük kivezényelt csendőrökkel is. Tiltott dolog-e a sztrájk a katolikus erkölcstan szempontjából? „... Ha csak egyes ember sérelméről van szó..., sztrájkról szó sem lehet... De megtörténhetik, amely meg is történik, hogy egy egész munkás-sereg emeli fel panaszos tiltakozó szavát, mert jogában sértettnek érzi magát. Pl. ha a kikötött munkaidő meghosszabbíttatik, vagy a kialkudott bér, napszám különféle titulusok alatt megcsonkíttatik. Itt már