Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
BONYHÁD - A gimnázium
doztak. Például: 1916 márciusában Bogyay Gyula negyedikes tanuló azzal próbálta a másnapra történő felkészülést elbliccelni, hogy alkonyattájt rábírta a betegszobában gyöngélkedő társait, hogy rontsák el a villanyt. Akciója (melyért nagylelkűen harminc fillér értékű bélyeggel fizetett!) sikerrel járt: a betegek a kicsavart égő helyébe vasat dugtak, s zárlatot okoztak. A kiégett biztosítékok cseréje után a csintalan diákok ezt a müveletet, testi épségük veszélyeztetésével, még aznap tizenháromszor megismételték. Más alkalommal - ahogy ezt a tanári kar értekezleteiről felvett jegyzőkönyv tanúsítja 1 - az illemhelyen csináltak rövidzárlatot. A nagy port felvert ügy nem maradt - hogy is maradhatott volna? titokban. A vizsgálat utáni felelősségrevonásról a harmadikos Illyés Gyula is tájékoztatja édesanyját egy Simontornyára küldött levelezőlapon: „... egy diákot kicsaptak a gymnáziumból, egyet pedig csak az internátusból, kettőnek kevésbé szabályszerűje lett, valami háromnak meg csak szabályszerűje, ezek ugyanis az internátusban minden este valami két hétig elrontották a villanyt, hogy hamarább feküdhessenek, míg végre rájöttek a csínyre, és most kicsapták őket. " 2 A rendbontók közül négyen, a magavi seleti jegy leszállítása mellett, egy-egy délutánra történő elzárásra is ítéltettek, ötödik társuk, ki legőszintébben vallott, egyórai zárkát kapott. Példás volt a büntetés, nem is lehetett más, pedig a tanáraik orra alá borsot törő diákok bizonyára nem vetettek számot azzal, hogy alma materük hajdani tanára, a minden új iránt fogékony Forberger László ösztönzésére épült meg a bonyhádi villanytelep, s gyulladtak ki a lámpák a város utcáin az idő tájt, amikor Illyés Gyula Rácegresen meglátta a napvilágot. Jóllehet a vállalkozó szellemű tanár már évekkel korábban távozott az iskolából, de a villany, mellyel elsőként ő ajándékozta meg a várost, naponta idézte még jó ideig az emlékét. A gimnázium A gimnázium múltjának tárgyi emlékeivel Illyés Gyula már elemista korában találkozott, amikor olvasmányélményének hatására izgatottan futott be szülőpusztájáról szülőfalujába, hogy a község ligetnek is beillő utcájának végén megállhasson ama nevezetes ház előtt, amelyben Petőfi Sándor végezte az első donatista osztályt. Ugyanis az evangélikus gimnázium a Sárvíz melletti Lőrincen kezdte meg működését, s csak 1870-ben került a Völgység fővárosába.
