Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

Előszó

Hü nevelőim, dunántúli dombok, ti úgy karoltok, hogy nem korlátoltok, nem fogtok rabul, amikor öleltek, ti úgy öveztek, hogy égig emeltek! (Illyés Gyula: Tolna) Sokan voltunk és vagyunk a világban, akiket Illyés Gyula neve köt össze és terel egy táborba, talán azért, mert az ő titka a teljesség. Korszakosjelentőségét nem egyetlen könyv, hanem az életmű összessége adja, melyben haza és nagyvilág, napi tennivaló és véglegesség tükröződik örök érvénnyel, mesterien szép művészi teljesítményben. Életműve - a legnagyobbakéhoz hasonlóan - egyszerre-jelenti egy korszak lezárását és egy új kezdetét. A húszas évek utáni törekvések legjobb szálai hozzá vezetnek, az utána következők pedig tőle indulnak; a magyar líra eljövendő útját és kilátásait Babits Mihály is arrafelé sejtette, amerre Illyés megtalálta, ezért az Adytól öröklött irodalmi vezérséget őreá testálta. Illyés Gyula költészetének világát a szülőföld tartóoszlopaira boltozta. Előtte senki nem ásott olyan mélyre a puszták világában, mint ő. Vallomásos műveiből életének képe rajzolódik ki. Szinte egyetlen témát variál, a gyermekkor nagy élményét, de abban, ami vele történt, vagy történhetett volna, közösségi sors szólal meg, a nemzet egy mélyebb televényében tengődő, jobb sorsra érdemes népcsoport élni akarása. Az előbbi gondolatsorból következik, a mélyrétegekig szükséges lenyúlnia annak, aki az illyési életmű titkait kutatja. - E sorok írója a Puszták - nevek - emberek című könyvecskéjével kezdte, aztán a Puszták népe kéziratos fogalmazásából adott közre egy kötetre valót, majd az Ozorai füzet, az ismert versfüzér szövegváltozatait mutatta be. Negyedik könyve, az Illyés Gyula első iskolája a forrásokig vezet: a száztíz éves iskola történetébe ágyazva rajzolódik ki benne a költő gyermekkora, az a maga nemében egyedülálló és megismételhetetlen világ, amelyet az anyatejjel együtt szívott magába. Évek, évtizedek teltek el, amíg a szülőhely szülőfölddé, a szülőföld szűkebb hazává, a szűkebb s tágabb haza európaisággá terebé-