Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
DOMBÓVÁR - A gimnázium
Rácegresen a csizma mellé, később, cipőt is kapott, ünnepi használatra. Dombóvárott már váltócipője is volt, lecserélhette, ha valamelyik elázott. Egyébként a tiszta és „illedelmes" öltözködésre a tanintézet fegyelmi szabályzata is kötelezte, s e mellett még mi mindenre! Terjedelmes lenne felsorolni mind a 41 pontot, ezért csak néhányat emelünk ki a tanulók iskolán belüli és kívüli magatartását szabályozók közül: „1) A tanintézet feltétlen engedelmességet követel minden tanulótól, ki azt látogatja. 9) A tanintézeti épület s a tanterem azon hely, hol az ifjú jövő boldogságának alapját veti meg; ennélfogva mellőzendő benne minden, mi azon nagy cél méltóságával ellenkezik. Ilyen a lárma, illetlen magaviselet, pörlekedés, veszekedés, a tanterem küszöbének feltett kalappal való átlépése, ablakán való kihajlás, papírdarabok és egyéb tárgyak kidobálása vagy szétszórása a padok alá és az intézet helyiségeiben. 17) A tanulót az iskolai törvények bármely pontjának megtartása alól felmenteni sem a szülőnek sem a szállásadóknak nincs jogukban. Nem szabad tehát a tanulót szüret-, vasár-, ünnep-, névnap vagy egyéb családi ünnepély alkalmából otthon marasztalni. 24) Tilos a csoportosulás az utcákon és az iskolaépület, valamint vasár- és ünnepnapokon a templom előtt; tilos a céltalan ácsorgás, lármázás, fütyülés, kiabálás a tanintézet folyosóin, az utcákon és a közhelyeken." 18 Vendéglőbe, cukrászdába, színházba a tanulók csak szüleik vagy azok helyettesei társaságában mehettek, moziba hetenként egyszer, ha az igazgató megengedte. Vallását mindenki szabadon gyakorolhatta. A tanítás imádsággal kezdődött és végződött. A katolikus diákok (a tanulók háromnegyede), a hűvösebb napok kivételével, szorgalmi időben istentisztelettel kezdtek. A hittant, nekik, Fehérváry József segédlelkész tanította. Év végén a B-osztályból öt tanuló kapott elégségest, az A-ban háromszor annyi, köztük Illyés Gyula is, ami azért meglepő, mert előtte Simontornyán, utána Bonyhádon a jók és a legjobbak közé tartozott: a dombóvári hullámvölgy a szenvedő lélek lázadása, a családon belüli szembenállás kritikája. Szellemének gazdagságát igazánból magyar- és fóldrajzórákon kamatoztatta. Egy Simontornyára küldött levél arról árulkodik, hogy tanára, Szmodics Zoltán bizalmával is kitüntette: „Mikor utolsó leve
