Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

DOMBÓVÁR - Egy juhászdinasztia tagjai

A cselédek szigorú hierarchiájában, ősidőktől fogva, a pásztorok a legelőkelőbbek. Ennek ezer és ezer oka van az Illés-nagypapa szerint. A nyomós okok közül az egyik az úgynevezett leülési jog: „Mert pásztornak pásztor a kanász is, de micsoda pásztor?" Az nem ülhet le, annak mindig ügyelnie kell. „Ott áll szegény, mint a kőszent", tarisznyáját sem teheti le, mert a disznók széttúrnák. - A gulyások? - Csak akkor ülnek le, ha elcsúsznak a „lepényen", a földre pottyantott tehénürüléken. A csikósok egész nap vizet húznak, csak a juhászok fekhetnek le úgy és ott, ahol nekik tetszik. Munkájukat nyáj őrző kutyák segítik, hogy a csacsiról ne is beszéljünk, hisz az köztudott, ha másból nem, a szólásmondásból mindenki ismeri: egyetlen szamarat száz birka is követ. Előkelőség ide, rátartiság oda, a puszták meglehetősen zárt világából kitörni csak keveseknek sikerült. Ezen kevesek közé tartozik a költő nagyapja, de ő is csak századok múltán vezethette a családot „a környező pusztákon való bolyongásból" a városba; 1905 végén vásárolta meg a vásártéri, később Hunyadi téri 24-26. szám alatti két szomszédos házat, hetvenéves korában. Felesége, Csima Anna is juhászlány. Házasságukból öt fiú- és három leánygyermek született. A legidősebb leányt, Terézt, Ozorának segédekkel dolgozó kovácsmestere, Schneider János vette el, Katicának első ura kádár-, a második építőmester, a legkisebbiknek, Erzsébetnek férje Ozora nagyvendéglőseként önállósította magát a hozományból, vőtársaihoz hasonlóan. A legidősebb és legfiatalabb fiú Dombóvárott lakott. A költő apja csak házasságának felbomlása után került ide a város melletti Tüskepusztára gépészkovácsnak. Fiatalon, negyvenhat évesen vetette be magát újra a puszták világába 1916-ban, nem is jött ki onnan holta napjáig. A dombóvári katolikus temetőben helyezték 1931-ben örök nyugalomra, fia kívánságára nem a családi kriptába, hanem külön sírba. Herceg Esterházy számadó juhászának legkisebbik fia, Lajos, szüleivel együtt költözött Dombóvárra. Mészároskodással kezdte a kettős portájú házban, majd mesterséget váltva, megalapította a híres „Fehér Ló" fogadót, beszálló vendéglőt a herceg déli birodalmának központjában; cégére édesapjának város szerte ismert fehér lovát szimbolizálta. A mészárszéknyitási kérelmet, bizonyíthatóan, a legidősebb testvér protezsálta 1908 szeptemberében; a „hatalmas rokont" néhány hónappal korábban választották meg ugyanitt főjegyzőnek.