Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

SIMONTORNYA - Egyházak és iskolák

Jó volt állni a híd alatt, ha már jelzett is a vonat. Nézni a biztos szerkezet vasvázait fejünk felett. És mását, amely a vizén lebegett kék-tündérien. Jó volt félni is, bízni is, kételkedni, de hinni is Gyúrni hetyke mosolyba át a félsz tétova vigyorát. Mérni a többi nagy gyerek félelmén a félelmemet. A halál jött s az élvezet: hogy elszáll a fejünk felett. Szorult, vonaglott, nyítt a sín, mint nőstény, hogyha jő a hím. Jött a halál s a híd megállt, várta, mint üsző a bikát. Jó volt kuksolni a csapat gyerek között a híd alatt. Kísérteni az ördögöt, ­dörgött, dübörgött, prüsszögött! Szorítottam Feri kezét, hogy mégse rogyjon ránk az ég. (A simontornyai vasúti-hidra)

Next

/
Thumbnails
Contents