Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

RÁCEGRES - Iskola a szabad ég alatt

kérdés, hogy hogyan, megint más, hogy ki miként sáfárkodott (sáfárkodhatott!) a megszerzett tudással, mert amíg Illyés Gyula kristálytiszta, majdnem zene mondatai újraolvasásra késztetnek, Tóth Kata viszont, a tőle jobbra negyedik padban ülő finom arcú lány, mire az ötödik gyermekét is megszülte, a betűket is elfelejtette. Illyés Gyulának, aki társaival együtt a betűvetést palatáblán kezdte, a zárt hangok okozták a legtöbb gondot, mert ezek nyelvjárási ejtése eltér a köznyelvitől. A szív, a tűz az út és társaik nemegyszer íródtak röviden, nemcsak a gyermekkori levelekben, hanem a Puszták népe, az Ozorai füzet és a későbbi művek kézirataiban is. Nem könnyű megszabadulni a gyermekkori beidegződésektől, neki sem, másnak sem! Iskola a szabad ég alatt A költői indíttatás szempontjából a Greksa bácsiénál is fontosabb a szabad ég alatti iskola, amely mint a jó könyvek, szórakoztatva oktatták néprajzra, magyar szintaxisra, társadalomtudományra és még sok egyébre, amiről a tanyai iskolában nem esett említés. Szerencsés volt, a sors köré rakta mindazt, amit történelemből és Magyarországból meg kellett tanulnia. Béres vagyok, béres, béresnek szegődtem, Hej, itt az újesztendő, jön a szekér értem. Fájdalmasan s vontatottan hangzik vasárnaponként citeraszó kíséretében a dal, de ízesen és szépen, mert akik az alsó béresházak tájékán éneklik, anélkül, hogy tudnák, a béres és a szekér e-jét másként képezik; ösztönösen törik meg a nyelvünkre jellemző egyhangúságot, a „Mely nyelv merne versenyezni véled?" Petőfi-sorral gyakorta (méltatlanul) példázott monotonságot. Nem ö-vel beszélnek, minta sárköziek, hanem az e-t hol egészen zárt é'-nek, hol nyíltan csaknem a-nak ejtik, kivéve a Gyulavárról származó nagyapát, aki alföldiesen beszél. Csakhogy, míg a zárt ë a köznyelvi ejtést színesíti, a másik a megszokottól eltérően hangzik, tájnyelvi jelenségnek számít; ez utóbbi miatt szégyenült meg szegény kis Gyula is, amint a későbbiekben látni fogjuk, a dombóvári gimnáziumban. A puszták népe nyelve szókincsében és szerkezeteiben is egyedül-