Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

RÁCEGRES - Tanítók és tanulók

nak 1-3 napi szabadságot, illetve szünetet adhat. A tanító enyhébb jellegű betegsége esetén 8 napi szabadságot adhat néki, de jogában áll orvos igénybevételével a betegség valódiságáról meggyőződést szerezni. Ha szimulatio bizonyulna a tanítóra, vagy hogy baja erkölcstelen életmód folytán származott, az egyházmegyei hatóságnál azonnal feljelentést tesz, és az orvosi vizsgálat díját, valamint az orvosi bizonyítvány kiállítási költségét a hamis úton járó tanító, ellenkező esetben az egyházközségi pénztár viseli. A tanítás sikeres eszközlését tekintve az egyes osztályokat ok- és célszerűen, a tanítókkal egyetértve, beosztja, és a használandó tankönyveket megállapítja. A vallásosság és példaadás magának a plébánosnak is szigorú erkölcsi kötelessége lévén, minden erejével odahat, hogy a tanítók húsvéti sz. gyónásukat saját lelkük üdvösségére és a gyermekek meg szülők épülésére ájtatosan elvégezzék. A gyermekeket nemcsak karácsonykor és húsvétkor, hanem az iskolai év folyamán többször is vezesse előzetes gyónás után az Úr asztalához. Nem szabad megfeledkezni a községi árvák és lelencek vallásos neveltetéséről és rendes iskolázottságáról sem, nehogy ezek testi és erkölcsi elhagyatottságban a züllés útjára lépjenek."

36 A szó szerint idézett igazgatói jogok és kötelességek tömör összefoglalását egy közügyek iránt is érzékeny egyházi személy készítette. Megérdemli, hogy közelebbről is megismerkedjünk vele és tevékenységével. A csecsemő Illyést keresztelő Forster Ernő pápai kamarás halálával megüresedett pálfai javadalomra a kegyúr (gróf Apponyi Géza) Szánthó Ignácot „prezentálta" plébánosnak, aki - eskütétel után 1905. július 12-én veszi át hivatalát.

37 Illés János és Kállay Ida kisebbik fiúgyermeke ekkor még a porban játszik, hároméves, és csak később, a rácegresi iskolában találkozik papjával: „A plébános szigorú volt, (...) hanghordozása, tekintete, de még a járása is inkább a katonát idézte; inkább a rend s fegyelem szolgáját, mint az alázatét"

38 - írja róla gyermekkorára visszapillantva harminc év múlva. Szánthó Ignác kemény ember volt, a világi és egyházi méltóságokkal is perbe szállt a maga igaza és egyházközsége érdekében. Bizonyságul álljon itt erre egy jellemző példa. Bár egyházilag a puszta Pálfához tartozott, misézni Rácegresre amint erről már beszámoltunk - a simontornyai ferencesrendi barátokjártak a szerzet és a grófi család közti szóbeli egyezség alapján évi