Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

JEGYZETEK

puszta a dunántúli nagybirtok jellegzetes településformája: lakások, gazdasági épületek, kastély, iskola. „Dombon állt a ház, alatta a völgyben a puszta szokásos, mindenütt oly egyforma képe: jobbra a kulcsár, a béresgazda, a kőmíves, a bognár lakása, egy épülettömbben a kovács- és bognárműhellyel, balra három-négy oszlopban a hosszú cselédházak, évszázados fák között a kastély és a tiszti lak, szemben egy empire-stilusú nagy szekérszín, majd egy kis emelkedésen a magtár és az ököristálló." pusztagazda a cselédek és a pusztán dolgozó egyéb mezőgazdasági munkások munkájára felügyelő uradalmi alkalmazott. „...; a gazdák is cselédházakban laktak, rendszerint a ház végén, s legfeljebb annyi kiváltságuk volt, hogy külön szobát s néha külön konyhát kaptak. (...) Élni a gazdák is alig éltek jobban, mint a cselédek." részes arató a szálas gabona betakarítását részesedés fejében végző mezőgazdasági munkás. „Az aratók levágták a gabonát s annak tized vagy régebben kilenced részével hazatértek." segédtiszt a gazdatisztek mellé beosztott fiatalabb gazdasági szakember. „A segédtisztek alig éltek jobb módban, mint a kisebb megyei hivatalnokok." summás uradalmi idénymunkás, aki munkájáért a terményből részt, pénzt és élelmezést kap. „A summások együtt esznek, közös tálból, a béresek nem: a maguk emberei ők, háztartásuk van őnekik." summásgazda az idénymunkára szegődött summások csoportjának (bandájának) vezetője, aki a bandát szervezi és képviseletében eljár. „Február vége felé az uradalom egyik tisztje, ugyanaz, aki az állateladást is végezte, útra kelt. Néha egy hétig is távol volt: valahol Gömörben, Ungban, Beregben, vagy Borsodban járta a falvakat, mustrálta az embereket; azok egy-egy bandagazda vezérlete alatt csapatba verődve várták az alkalmat, mint a régi kurucok, hogy leszállhassanak az ország termékenyebb vidékeire." számadó a jószágról a tulajdonosnak vagy képviselőjének elszámolással tartozó személy. „Apám apja juhász volt, juhász számadó." számtartó a nyilvántartást, számvitelt és könyvelést végző uradalmi tisztviselő.