Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

JEGYZETEK

fertálypénz (fertapénz, fertájpénz, fertálpénz) negyedévre eső bér. „Az uradalom negyedévenként adja ki a pusztaiak illetményét, levonva belőle az időközben kikönyökölt előlegeket." földesúr (földesúr) földbirtokos, akinek nagyobb földtulajdona volt. „A mi földesurunkat én sem láttam világéletemben. Hol élt? Senki sem tudta." gányó a dohányt az uradalom földjén felesbe, a termény feléért termesztő dohánykertész. „A legalacsonyabb osztály csodálatosan nem a kanászoké, ahogy a falu példája szerint lehetne, hanem a dohányföldieké." gazdatiszt a gazdaság igazgatását, vezetését végző, rendszerint felsőfokú agrárvégzettségű szakember. „A gazdatisztek és segédtisztek, ha napközben egyre-másra végigvonultak is a pusztán, rejtelmes magasságban éltek; az évszámra üres kastély egyik szárnyában laktak, s amikor a kertkapun beléptek, mintha felhők közé tűntek volna." gémeskút: csigáskút (gémeskút, csigáskut) olyan kút, amelyből a kútágasra szerelt, kétkarú emelő elvén működő gém segítségével, az ostoron függő, rendszerint abroncsos favödörrel mernek vizet. gépész az erő- vagy hajtógépek szakképzett kezelője. göböly (gőböj, gőböl, gőbő) hízásra fogott szarvasmarha, elsősorban ökör. göbölyös (gőböjös, gőbölös) a göbölyök gondozója. gróf a bárónál magasabb, a hercegnél alacsonyabb rangú főnemes. gulya (guja) a legelőn tavasztól őszig éjjel-nappal szabadon tartott szarvasmarhák csapata. Ö: -akol; -állás; -járás; -járó; -kút; -legelő; -lejáró. gulyás (gujás, gulás) a gulya pásztora. „A gulyások kihúzott nyakkal úgy jártak a pusztán, mint az őslakók a gyülevész idegenek között." herceg rangban közvetlenül az uralkodó család után következő főnemes. hintó négykerekű, rugós karosszériájú, személyszállításra használt lovas kocsi.