Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

JEGYZETEK

bivalyos (bivajos, bihalos) a bivalyok gondozója, a bivalyokkal dolgozó cseléd. bojtár az állatok őrzéséért felelős pásztor - rendszerint fiatal és nőtlen segítőtársa. bregócs (bregócs) kisbéres. L. béres, kisbéres. cseléd gazdasági (külső) cseléd, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és fontos szolgálatokat bérért teljesít (legalább is egy hónapon át). (1907. XLV. tc.) „Magyarország művelhető területeinek csaknem felét a puszták cselédei mívelik. Erkölcsben, szokásban, világfelfogásban, de még járásban és karjának mozgatásában is ez a népréteg minden másiktól élesen különbözik." cselédház a cselédek lakásául szolgáló épület. „Belső-Somogyban nem egy cselédházat láttam, amelyen még kémény sem volt, s közös konyhából a füst az ajtón ömlött ki, s a szobákban több család lakott." cselédkönyv a cseléd személyére és szolgálatára vonatkozó adatokat feltüntető munkakönyv. „Akinek a kezébe adják a cselédkönyvet, ahhoz egy szót sem szólnak, a mozdulat mindent kifejez." csikó fiatal ló két-három éves korig. Ö: -akol; -állás; -istálló; -karám; -kút; -legelő; -major; -telep; -úsztató. csikós az uradalmi növendék lovakat (csikókat) őrző pásztor. „A béreslányok elpirultak a meghatottságtól, ha egy csikós derékon kapta őket." Ö: -tanya; -ház. csira szarvasmarha, fejőstehén. Ö: -istálló; -kút. csirás a tehenek gondozója, fejőgulyás. csirásgazda a tehenészek munkáját irányító uradalmi alkalmazott. „Balognál, a csirásgazdánál például maga az uraság sem lehetett dölyfösebb." csundi kötélből készült hosszú béresostor.