Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

JEGYZETEK

ga Babits mondta, hogy szeretett volna Szekszárdon a présházból nyaralót csinálni. Kortárs írók és művészek levelei Csányi Lászlóhoz. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiadása, Szekszárd, 1992. 90. p. 2. TMK 1902. november 6. 3. Puszták népe 7. 4. TMK 1879. január 19. 5. Puszták népe 9. 6. Uo. 123. 7. Uo. 118-119. A puszták sajátos világát, organizmusát a nyelvünk peremére szorult, a közbeszédből kiveszőben lévő szavak is mutatják. PUSZTAI SZÓJEGYZÉK akol (akó) állatok együtt tartására szolgáló körülkerített hely vagy istállószerű épület. Ö: bika-; birka-; borjú-; csikó-; disznó-; gulya-; ló-; marha-; ménes-; ökör-; rideg-. állás a legelő állatok pihenője, delelőhelye. Ö: bika-; csikó-; csorda-; gulya-; juh-; marha-; ökör-. aratóbanda a szálas gabona kézi erővel történő betakarítására együtt szerződött és a közös munkát együtt végzők csoportja, továbbá az egyes aratógazdák vezetése alatt szerveződött csoport meg ezek kisebb egységei, amelyek egy helyen egységesen dolgoztak. „Az aratók is már kora tavasszal megjelentek a pusztán, szintén bandánként szerveződve. A szerződés értelmében az aratáson kívül késő őszig különféle »mellékmunkákat« kell végezniök." aratógazda, bandagazda az aratásra szerződött és közös munkát együtt végzők csoportjának (bandájának) vezetője, aki a bandát szervezi és képviseletében eljár. „A szerződés értelmében a puszta elöljáróinak parancsait kellett követniök, de igazi munkát csak saját gazdájuk vezetése alatt végeztek." báró a legalacsonyabb rangú főnemes. béres (béres) egész évre elszegődött urasági bérmunkás, cseléd, akinek idejével és munkaerejével az uradalom rendelkezett. „Még arra sem tudok esetet, hogy a béresek közül valaki kocsissá lépett elő. Nagy csoda volt, ha egy-egy szekeres béres az első bérességig vitte."