Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - Az avantgárd sodrásában - Szembesülés a magyar valósággal

a művészi mozgásteret. Illyés, aki dadaista műveket fordított franciából magyarra, s kísérletet tett a minden kötöttség nélküli „automatikus írás" módszerének elsajátítására, fegyelmezetten és tudatosan tovább megy ennél, Németh Lászlóval szólva: „egyetlen összefolyó formaskálába mossa a különböző versformákat az ütemes magyar verstől a hexameterig".

19 A kortárs kritikus tetszését megnyerik a kötet széles ívű képei, évődései, klasszicizáló törekvései csakúgy, mint népdal ihletésű részei. Arra is felfigyel, hogy szerzőjének vannak sorai, „amelyeket még háromféleképp meg lehetne írni". Példának a Látod, hogy gőzölög... című költeményt veszi: Látod, hogy gőzölög Mecsekünk már! Sűrű Habokban csapódik lábához az őszi Köd árja! Gúnyos szél rázza fáink jajongó Ágait, leveri utolsó gyümölcseinket is. Fülének tetszőén azért írja át a bemutatott strófát, mert úgy véli, hogy a sorok szétírása indokolatlanul „zilálja" szét a ritmust. íme a vers, a „rendteremtés" után: Látod, hogy gőzölög vén Mecsekünk már! Sűrű habokban csapódik lábához az őszi köd árja! Gúnyos szél rázza fáink jajongó ágait, Leveri utolsó gyümölcseinket is.

20 Valóban, olyan a versek természete, hogy mindegyikből el lehet venni, meg hozzá is lehet tenni. Az alkotó is tisztában van ezzel, s mivel a több felől érkező ízlésbeli és esztétikai tájékozottság kiegyenlítődést keres benne, kiadásról kiadásra cserél szavakat, változtat sorokat, s ha szükségét látja, módosít a struktúrákon is. A Németh László általjavasolt átigazítások elől viszont elzárkózik. Nyilvánvaló, hogy a Berzsenyire és Horatiusra emlékeztető költeményt, klasszicizáló törekvéseinek eme gyöngyszemét, nem akarja szabályos formába önteni: talán azért, mert a kezdő költők zsengéiket a magyar ütem helyett gyakorta „a régi görögök bonyolult mértékeire szedik", vagy azért, mert és ez a fontosabb! - felismerte, hogy a ritmus csak kényszerű mozzanata annak, ami a versírót költővé teszi. A Nehéz föld eredetisége is két forrásból fakad, a szemléleti újszerűségből és a tar-