Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A versírás kezdetei

(pár év múlva adys kuruckodást) mutató zöld gyümölcsök közül mindegyik nem is érett meg, azon nem kell csodálkozni, de hogy a korán érők közül mégsem veszett mindegyik kárba, arra azért akad néhány bizonyító példa. Az egyik ilyen, melyben a tizenévesen festett háborús képek új életre kelnek, A szomszéd, akinek „elvitték és megölték legény fiát". Most: „Nem tűröm! Elég!" - így fogadkozik. Holnap viszik sorozni a lovait.

44 (1943) Nem nehéz felfedni, hogy ok-okozati, történeti alapon A világháború és a Hol a Két Szijjártó-fiú?egymásra épül: az utóbbi negyvenöt év után ott folytatja, ahol a másik korábban abbahagyta. Az anya alig siratta el egyik gyermekét Már jönnek, hogy a másikat is a halálba vigyék Es a halál Csendesen tovább kaszál (1916) Hogy bírja az anyjuk szegény? Húszévesen sem élnek már ma, mint akkor, - új egyenruhában! táncolva! - nénénk szüretén.

4

" (1961) A kiragadott példák, játékosan összevágott képek véletlenek is lehetnek, legpregnánsabbnak Az idegen című költemény látszik, melyet a bonyhádi évek utáni nyáron Tüskepusztán ír, a cséplőgép mellett egy hosszú kockás és vonalas füzetbe. (A füzet elejébe a kicsépelt gabona mázsálási adatai kerülnek.) A vers megírásának történetéhez tartozik, hogy az idegen, egy magas, fekete szerb hadifogoly reggeli időben érkezik a falatozó cséplőbanda körébe riadtan, feszültséggel teli. Félelme csak a munka lázában oldódik, miután lapátot kap a kezébe, hogy a szénre éhes gőzkazánt etesse. Bár a többiek szavát sem értik, a munka nyelvén mégis