Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A versírás kezdetei

Dörög az ég megremeg a föld A szláv és germán küzd egymás között S a millió elesettek vére Bosszúért kiált az égre! A kardokról embervér csöpög Ropog a puska, az ágyú dörög És a halál... Csendesen tovább kaszál! A szemekben vad elkeseredés Ember ember társát megölni is kész És a haldoklók hörgése... Bosszúért kiált az égre!... Az anya alig siratta el egyik gyermekét Már jönnek, hogy a másikat is a halálba vigyék És a halál Csendesen tovább kaszát Mindenki kéri Istenét Hogy vessen ez öldöklésnek végét Már megunhatta a halál Hisz már régóta kaszál. Hány ifjú vesztette életét Áldozta a hazáért vérét Egy golyó, és az élete Bosszúért kiált az égre. A családapa ki nem gondol arra, Hogy lehet az ö fia is árva Bátran rohan előre Egyszerre golyó üt a szívébe. Lerogyik!... Nem hallja, dörög-e az ágyú Mert ő is áldozatja neked Világháború.

42 Komor színekkel festett mozgalmas tabló a vers: ég dörög, föld remeg, puska ropog, a kardokból embervér csöpög, csendben csak a ha-