Vadas Ferenc: Puszták - nevek – emberek (Szekszárd, 1982)

padlóraállitás /pallóraállittás/ bepanaszolás. "Csak ijeszgették egymást a pallóraállítással; ennek a nak nyelvtörténeti eredete az, hogy padlót a cselédek ( az intéző irodájában tapodhattak." puszta a dunántúli nagybirtok jellegzetes településtől ja: lakások, gazdasági épületek, kastély, iskola. "Dombon állt a ház, alatta a völgyben a puszta szokásos mindenütt oly egyforma képe: jobbra a kulcsár, a béresgazda, a kőmíves, a bognár lakása, egy épülettömbben a kovács- és bognárműhellyel balra három-négy oszlopban Í hosszú cselédházak, évszázados fák között a kastély és tiszti lak, szemben egy empire-stilusú nagy szekérszín, majd egy kis emelkedésen a magtár és az ököristálló." pusztaqazda a cselédek és a pusztán dolgozó egyéb mezi gazdasági munkások munkájára felügyelő uradalmi alkalmi "...; a gazdák is cselédházakban laktak, rendszerint a végén, e legfeljebb annyi kiváltságuk volt, hogy külön bát s néha külön konyhát kaptak. /.../ Élni a gazdák ií alig éltek jobban, mint a cselédek." részes arat

ó a szálas gabona betakarítását részesedés jében végző mezőgazdasági munkás. "Az aratók levágták a gabonát s annak tized vagy régebt kilenced részével hazatértek." seqédt iszt a gazdatisztek mellé beosztott fiatalabb g* dasági szakember. "A segédtisztek alig éltek jobb módban, mint a kisebb r gyei hivatalnokok."