Vadas Ferenc: Puszták - nevek – emberek (Szekszárd, 1982)

kasznár a múlté, most ilyenek járják: igazgató, elnök, őállattenyósztő, főmérnök meg üzemegység- és brigádveető. A növénytermesztő, állattenyésztő, gépszerelő, foatos és traktoros is jóval több egyfajta névcserénél, z új alapokra épült élet fejeződik ki bennük. A változások a névadásban is tükröződnek: Vörös ándor a földosztáskor rétet kapott, a mai Vörös rét-et, engelicen még 1953-ban arató versenyt rendeztek,a komájnosok vetélkedőhelye azóta Verseny-tábla

. Fürgédnek ! felszabadulás előtt nem volt temploma, uradalmi rakárból alakították ki a mostanit. Lehet-e szebben nevezii a toronynélküli istenházát mint : Mennyei magtár

, lalmand 1949-ben alakult községgé a környező pusztákból, anyákból, a Vörösmarty utca neve a közbeszédben Káder [ülő

. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy miért kapta ízt a nevet. Az iregi Káde'r dülőben a gazdaság vezető jeosztású emberei laknak. Az ilyeneket szívesen hívják Cezétcsókulom utcának is, jelezvén, hogy az ott lakó íagykorú nőknek a megszokott jó napot, jó estét helyett násfajta köszönés jár. "Puszta magyarul nemcsak azt a regényesen szabad, tengervégtelenség legelőt jelenti, amelyben Petőfi méneseinek körme dobog." A dunántúli puszta sajátos településforma, a szocialista nagyüzem része, olyan organizmus, amelyből lassan kikopik a múlt, helyébe új er<ölcsi normák és az élet új minőségének jegyei kerülnek. Értékei sajátosak és egyedülállóak.