Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)
A szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum képzőművészeti gyűjteménye
A múzeum kiemelkedő darabjai közé tartozik még Haan Antal Judit és Holofernes c. bibliai témájú kompozíciója (16. kép). A festmény 1853-ban, a művész római tartózkodása alatt készült, és a fényforrás különleges elhelyezése, a kompozíció, valamint a vöröses színvilág jól érzékelteti az olasz festészet hatását. 13 Perczel József ajándékaként került a múzeumba Lötz Károly: Kánai menyegző című falképének színvázlata. A mindössze 44x21,5 cm nagyságú kép aquarell technikával készült. A színvázlat alapján készült secco a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájának oldalfalán látható. A színvázlatok még 1887-ben elkészültek, de a festésre csak a következő évben került sor. A mű - s így a vázlat - kompozíciója, az alakok ábrázolása reneszánsz előképekre vezethető vissza. Lötz a teret három részre osztja. Az elő- és középtérben az eseményt illetve szereplőit, az architektonikus elemeket a fal síkjával párhuzamosan állítja be. A festményanyag bemutatását Molnár József egyik tájképével zárjuk. A művészt a gyűjteményben e műfajból két mű is képviseli, egyben reprezentálva azt az utat is, amelyet a romantikától a naturalista tájfelfogásig megtett. Hegyvidéki táj c. képe a 70-es években festett romantikus tájképeivel mutat rokonságot, így elkészülésének dátuma erre az időszakra tehető (17. kép). A múzeum grafikai gyűjteménye - amely elsősorban metszetekből áll - jelentőségben nem marad el a festészet mögött, de részletes bemutatása egy külön tanulmányt érdemelne, mivel eddig szinte teljesen publikálatlan, és közöttük jó néhány komoly restaurálásra szorul. így itt most csupán összetételének felvázolására és két mű bemutatására vállalkozunk. A külföldi rész legkorábbi darabjait 16. századi fametszetek alkotják, de bőven találunk 17-18. századi sokszorosított grafikai lapokat is olyan művészektől, mint H. Goltzius, P. Troschel, J. Matham vagy J. H. Roos. Műfaji összetétel tekintetében a mitológiai, valamint bibliai témától a tájképen és életképen át a portréig minden megtalálható. A magyar anyag nagy része litográfia, olyan festők műveiről, mint - többek között - Barabás Miklós, Marastoni József, Szemlér Mihály. A metszők közül legismertebb Grimm Vince, Grimm Rezső és Wincenz Katzler neve. A magyar vonatkozású metszeteknél, a fent említett műfajok mellett nagy számban találunk történelmi témájú és egykori eseményt megörökítő lapokat is. Grimm Rezső rajzolta kőre Than Mór A mohácsi csata c. monumentális festményét, amely művészi kvalitásait tekintve kiemelkedő. A képet Than Párizsban festette 1857-ben, és jelenleg a kassai múzeumban van 14 . A mozgalmas, átlós kompozíció még bécsi mestere, Karl Rani Csata a Lajtán c. történelmi festményének hatását mutatja. Feltehetően 18. századi olasz festményről készült, ismeretlen metszőtől a Sziklás táj c. rézmetszet, amely Staffage figuráival és kompozíciós megoldásaival a században oly kedvelt ún. ideális tájfelfogást tükrözi. A szekszárdi múzeum fönt ismertetett képzőművészeti anyaga, vidéki múzeumaink viszonylatában a legkvalitásosabbak közé tartozik. A zömmel kastélyokból bekerült művek alapként szolgálhatnak a jövő irányított, szervezett gyűjtő- és kutatómunkájához, aminek révén a gyűjtemény jelentősebb vidéki galériáink sorába léphet. Bakó Zsuzsanna-Szentes András
