Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

Bútorok

szembe néző férfi ugyanolyan korú, mint a nagy családi képen, hajviselete, ruházata is azonos vele. A háttér majdnem egységes felületű, a táji ábrázolásra történő kísérlet nyomaival. A mellkép hasonló méretű párján sötét háttér előtt fehér ruhás nő látható vállán piros köpennyel. A ruha kivágása egyenes, arany szegéllyel és csipkével díszített. A két másolat, az eredeti festménytől eltérően, gyengébb kvalitású. Az elkészítés idejét nem ismerjük, a pénztárkönyvekben nem történik róluk említés. Csapó Dániel még az új kúria felépítése előtt több festményt vásárolt. 1816. június 16-án árverésen 18 db „szép képeket rámástul" vett 398 Ft-ért. Az 1820-as évek második felében Csapó Egger Vilmos pesti festőtől, rajztanítótól

23 több képet rendelt a család tagjairól. Esetleges levelezésük nem maradt fenn, így a képek megrendeléséről, az elkészítés körülményeiről keveset tudunk. Egger Vilmos végrendeletében Bésán Mihályra, Csapó Dunaszekcsőn élő sógorára hagyott egy festményt reá való emlékezésül. Elképzelhető, hogy ő közvetített Csapó és Egger között. A festményeket Egger nem szignálta, de stílusjegyeik alapján egyértelműen neki tulajdoníthatók. Bésán Mihály egyik leveléből kiderül, hogy a festő több napot, egy-egy hetet töltött Tengelicen a portrék festésével.

24 1828 decemberében Egger festőnek Csapó a felesége, lánya és saját képe festéséért 320 Ftot, a rámákért 328 Ft-ot fizetett. Valószínűleg ugyanebben az időben készült br. Serpes Lajos francia emigráns képmása is - aki a család vendégeként, barátként 40 évig élt Tengelicen -, valamint Hrabovszky báró portréja. Említésre méltó a 20 éves Idát ábrázoló, ismeretlen szerzőtől származó festmény, amelynek stílusa a bécsi biedermeier festészet hatásáról tanúskodik. Ezzel egyidőben, 1830 körül keletkezhetett - a festői felfogásból és a személy életkorából valószínűsíthető - Csapó Dániel portréja. Csapó Ida hagyatéki leltárában nagyszámú festmény szerepel. A délkeleti sarokszobában 15, köztük 8 családi arckép volt; hálószobájában 10 családi kép és 3 szentkép, a kék szobában a nagy családi festmény mellett két kisebb lógott. Az ebédlőben és a mellette lévő szobában 2-2 festményt, a könyvtárban és az előcsarnokban 8-8 olajfestményt vettek számba.

25 A szekszárdi múzeum gyűjteményében számos olyan kép is található, amelyet a Csapó család tagjairól az 1850-60-as években festettek. Ezeknek különösebb művészi kvalitásuk nincs. A portrék mellett számos más témájú jelentősebb mű is volt a kúriában, s különösen értékesnek mondhatjuk a metszetgyűjteményt. Bútorok 1821-ben a kúria építése nagyjából befejeződött, már csak kisebb munkálatok folytak. Ezzel egyidőben Csapó megkezdte a lakás berendezését, többségében új bútorokat csináltatott. Elsősorban pesti asztalosoktól vásárolt, de helybeli mestereket is foglalkoztatott. A régi bútorok közül is megtartott néhányat, ugyanis „két szobabéli mobiliák" áthuzatását a tolnai Saulerrel végeztette. Augusztus 28-án igen sok pénz kiadását jegyezte be pénztárkönyvébe. A „Pesti Asztalosnak" 480 Ft-ot fizetett, amiért két „bronzirozott" és két „közönséges" ágyat, egy szép szekretert, egy kis almáriumot és két köpőládát kapott. Kiegyenlí-