Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

mezővárosban az összeíráskor 865 ház volt 1.139 családdal, illetve 5.275 lakossal. Arra azonban, — hogy miként oszlottak meg a város lakosai foglalkozás, kor, nem és vallásfelekezet szerint — a már említett ok miatt adatok nincsenek. A népösszeírásival azonos sorsban részesültek a földmérési adatok is. Belőlük a hadicélt szolgáló térképeket őrizték meg csupán, amelyeknek az alábbi szelvénye az akkori Szekszárd helyszínrajzát és a környékét tünteti fel. A 11. József császár idejéből fennmaradt térkép, amelynek jobb felső szögletében van Szekszárd. A képről kivehető, hogy a fő útvonal — a régi hadiút — abban az időben is a mai Bezerédj István és Kadarka utcákon át vezetett és hogy a városnak a Széchenyi utcától keletre és északra — a mai Újváros felé — beépített része még nem volt. A csatári, a baktai, az eiőhegyi, a parásztai és a palánki lejtőkön voltak csak szőlők, a halmok többi részét nagy erdőségek borították.