Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

„Die 28 8-bris. (Október) Vettern fel Daromstadt és junks Daun Regenttyébül való Capitányoktul Abrakért kenyérért és Húsért két forint és 45 pénzt 2 frt. 45 p." A katonaszolgáltatás toborzás útján történt, e célból jártak itt az említett kapitányok. Vértes lovasezred állomásozott a jelzett városokban. * „Die 19 9-bris. (November) Vettem fel Vásárbéli jövedelmet hatvan két forintokat és 70 pénzt 62 frt. 70 p.

B Az 1721-ik évtől vásártartási joga volt a városnak, helypénzekből folyt be a jelzett összeg. Elég nagy vásárok lehettek, ha a pénznek azon időbeli értékét tekintjük. Érdekes, hogy az őszi vásár akkor is az „Erzsébeti" volt. „Die 20 Mártii. Vettem fel Recruták intertentiójáért husz forintokat és 63 pénzt . 20 frt. 63 p.

( Az újoncokat összegyűjtötték és elvitelükig a város tartotta őket. Az eltartás címén folyt be a kitüntetett összeg. * „Die 15 Április. Vettem fel Vásárbéli jövödelmet negyven négy forintokat .... 44 frt." A tavaszi első vásár abban az időben szintén Virágvasárnapjára esett, amely — a jövedelemből itélve — kisebb volt az őszinél. Mivel a számadási évről két esetben folyt be „vásárbéli" jövödelem, Szekszárdnak az 172526. években csak két vására volt, tavaszi és őszi.