Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Néhai Borzsák Endre téved, amidőn azt mondja, hogy 1725-ben Trautsohn alatt kötötték meg az első szerződést a város és az uradalom között. Az első szerződés 1711-ben, Mérey apátsága idején jött létre és itt az foglalkozott elsőízben a reformátusok vallásgyakorlásával. Az 1725—1784 évekig nehéz helyzete volt az itteni református egyháznak is. A világi felsőbbség többízben megtagadta a tanító megerősítését, amely miatt Trautsohn apáthoz, majd Daróczy Ferenc alispánhoz, sőt magához VI. Károly császárhoz is kellett folyamodni. Az 1784-ik évig a református és ágostai vallású hívek anyakönyvezése részben Öcsényben, részben a szekszárdi parochián történt. A gyülekezet első tudott lelkésze, Vitéz József, Tatán született. Debrecenben és a külföldön tanult. Iskolarektor volt Halason. Prédikátori hivatalban volt Bogyiszlón, Nagydorogon, Csanádon és itt Szekszárdon. Róla az egyház régi iratai között az alábbi van latinul feljegyezve : „A tiszteletreméltó öreg lelkipásztor Vitéz József a kihirdetett ker. szabadság eme buzgó őre, II. József császár uralkodásának idejében mint ezen egyház újraalapítója s szervezője, munkáit hűséggel elvégezvén, lelkipásztorkodása 6-ik évében 1790. május 14-én az Úrtól a mennyei nyugalomba elhívatott. Temetése május 16-án ment végbe, a nagytiszteletü traktus egyházi és világi fő urainak jelenlétében." Az utolsó 3 javadalmas apáti szerződés rendelkezésein kivül az ágostai hitvallásúakra vonatkozóan a városnak történeti adata nincsen. * Az előadottak után érthető, hogy már Mérey Mihály alatt és közvetlen utána Szekszárdon rendes községi élettel találkozunk. Az 1725-ik évben Szekszárd a „mezőváros" címet viselte és „Takács Ádány" értelmes földmíves polgár volt a „Fő Biró", vagyis az első biró. Ő irányította a város gazdálkodását és az 1725. évi április hó 24-étől az 1726-ik évi április hó 24-éig terjedő időben eszközölt bevételekről és kiadásokról „Elégedendő képpen" el is számolt.