Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Ily körülmények mellett a benépesítési munka igen súlyos terhet rótt Méreyre, mégis — mivel benne még acélos magyar lélek lakott — a küzdelemben ő lett a győztes és a rácok elszeleltek Szekszárdról. A hitélet elmélyítése végett a rombadölt apátsági templom anyagából kápolnát építtetett, ezt szép boltozattal vonatta be és tornyot is emeltetett rá. Sok gondot fordított a lakosság egészségi állapotára is. A baktai forrás vizét saját költségén, 300 forinton a városba vezettette. A földbeásott csőhálózatot az 1925. évi általános vízvezetéki munkálatok alkalmával a Munkácsi utcában megtalálták és több csődarabot a helybeli múzeumnak ajándékoztak. A másfél évszázados török uralom által teljes bénulásra ítélt magyar kultúrát felkarolta, sőt az apátság székhelyén — Szekszárdon — gimnáziumot is alapított. A gimnázium rövid ideig tartó működéséről nincs tudomásunk és emlékéből csak egy pecsét maradt hátra. Egy a bizonyos, hogy volt és hogy a Mérey által alapított gimnázium képezte az első ilyen intézetét Szekszárdnak. A gimnázium pecsétjébe a következő felirat volt vésve „Sigillum Gymnasii Abbatialis Szekszárd" — a szekszárdi apátsági gimnázium pecsétje. A pecsétlap felső részén fellegek közt a Gondviselés jelvénye, a szem — alsó részén pedig a magyar kisfiút, Tóbiást vezető Rafael angyal a hallal látható. A pecsét holléte ismeretlen. Mehrwerth Ignác főjegyző a már említett iratában a gimnázium pecsétjéről a következőket mondja: „1861-ben találtatott a Palánki szigetben ennek a vízáradás elleni biztosítására emelt töltésépítés alkalmával egy sárgaréz pecsétnyomó e felirattal : „Sigill : gymnasii abbatialis Szekszárd" ezen pecsétnyomó kétségkívül arra hagy következtetni, hogy a bencéseknek itt Szekszárdon magán Gymnásiumok volt, amely minthogy nyilvánossággal nem bírt, történelmi hírre nem is vergődhetett." A kiváló apát áldásos működése folytán a magyar lakosság szaporodott, azonban akkor, amidőn a Rákóczi felkelés a várost is lángba borította, a lélekszámban újból visszaesés történt. Ugyanis II. Rákóczi Ferencnek a császári absolutista kormányzat ellen el-