Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

régi római hadiút mellett, a Szekszárdi Takarékpénztár mai szék­háza helyén és ennek környékén terült el.Itt az 1925-ik évben végre­hajtott vízvezetéki munkálatok alkalmával — amidőn az utcai cső­vezetéket fektették le — török sírkő került napfényre. A török temető hollétéből és az apátsági vár fekvéséből — ahol a török őrség is meghúzódott — adódik az akkori Szekszárd beépített területének a határa. Úgylátszik, hogy a Szekszárdi Taka­rékpénztár székháza mai telkétől és az apátság helyén épült vár­megyeházától a Duna felé beépített városrész akkor még nem volt, hanem amint Evlia Cselebi is mondja : „A várnak északi részétől a Duna folyóig menve, egy ágyúlövésnyi távolságon sik rét van, melynek környéke termékeny föld, némely helyein nádasok vannak." Hogy milyen lehetett a magyar sors a városban a török hó­doltság alatt, pontosan meghatározni nem tudjuk. A szekszárdi álla­pot bizonyára azonos volt a többi megszállt községével, a szabad­sághoz szokott magyar guzsbakötötten tengette életét, csak robo­tolt és adózott. Minden haszon a töröké volt. Az apátsági templom, a kolostor, az iskola romokban hevertek, a szükséges magyar igazgatás hiányzott. A községi élet csupán az adófizetésben merült ki. A város mohácsi vész utáni lakosainak a nevét az előbb em­lített három összeírásból ismerjük. A Vida, a Tót, a Nagy, a Kovács, a Török, a Deli, a Kis, a Szabó, a Madaras és a Mészáros családok ma is élnek Szekszárdon. A Soros családi név pedig később változhatott át „Sörös"-sé, mert viselői ősi idő óta Szekszárdon laknak. Egészen bizonyos, hogy a nevezettek családfáinak a gyökerei visszanyúlnak a török hódoltság előtti időkbe, sőt valószínűleg az Árpádházi királyok korába is. A virágzó korból megmaradt kevésszámú lakosság tanúbizony­sága annak a nagy és szinte kiheverhetetlen veszteségnek, amely a mohácsi vésszel Szekszárd városát is érte. Csak a szekszárdiak szívós ereje bírta ki a török igát és csak az isteni gondviselés védte meg a várost a teljes megsemmisüléstől.

Next

/
Thumbnails
Contents