Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

a Főméltóságű Kormányzó Úr előtt ajándékképen azt a szent fogadást, hogy továbbra is teljesítjük maradéktalanul kötelességünket, változatlan hévvel és szorgalommal folytatjuk különösen most, a történelmi időkben, azt a munkát, amelyet elénk szabott. Lássa színtiszta lelke mély megnyugvásával, hogy biztosan és erősen állunk lábunkon ebben a vonagló világban ; lássa, hogy amíg határainkon kívül milliók és milliók ádáz gyűlölettel rohannak egymásra, addig idebenn az egymás iránti megbékélés, a ránk váró nagy tettek keresztül viteléhez elengedetlenül szükséges megbecsülés, testvéri szeretet és egyetértés honol. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Én úgy érzem, hogy ebben a pillanatban is itt áll Ő a jóságos tekintetével és a szebb magyar jövőbe vetett hitével a további munkára erősít, bátorít és bíztat. De érzem az Önök szíve dobogását is, amely azt hallatja, hogy a húsz éves kormányzói évforduló alkalmával hálatelt szívvel köszönünk meg Ö Főméltóságának mindent, amit nemzetünkért tett. Forduljunk tehát tekintetünkkel Budára, a csendes kormányzói lakosztály felé és lelkünk mélyéből küldjünk fohászt az Egek Urához, hogy továbbra is tartsa meg a számunkra, erőben és egészségben vitéz nagybányai Horthy Miklós Ő Főméltóságát, Magyarország kormányzóját és engedje valóra válni az Ő és benne valamennyiőnk álmát, a boldog, nagy Magyar Hazát! * * A világháború és a forradalmak után az említettek szerint gondolkozott és dolgozott társadalmi és vallásfelekezeti külömbség nélkül Szekszárd derék polgársága. Mindenki híven, becsülettel teljesítette hazafias kötelességét és emberfeletti munkájában támogatta a város vezetőségét. Igen, mert eltakarítani az üszkös romokat, kiheverni a világháború veszteségeit, a kor követelményeinek megfelelően felépíteni egy várost nem volt könnyű feladat. A nagy célok érdekében a polgárság a vezetőséggel összefogott és a ma 14.781 lelket számla ó Szekszárd lakossága — egymás kezét el nem eresztve — menetel a minden magyarok számára kijelölt ezeréves országúton.