Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A gyülekezet első és máig is szolgáló lelkésze, Németh Gyula. A gyülekezet ezidőszerint helyben 350, a szórványban 500, vagyis összesen 850 lelket számlál. * Az izraelitáknál a lelkészi teendőket dr Rubinstein Mátyás rabbi látja el. A hivek száma a világháború óta állandó apadást mutat. * * A világháború és a forradalmak után Szekszárd társadalma különböző, nemzeti célokat szolgáló egyesületekbe tömörült és — hazafias, kulturális, gazdasági és szociális irányban működve — igyekezett kiegyensúlyozni azt a mérhetetlen veszteséget, amely a forradalom és a gyilkos kommunizmus eredményeként a nemzetet Trianonnal érte. Mindjárt a proletárdiktatúra bukása után, az 1919-ik évi október hó 18-án alakult meg a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) Szekszárd Városi és Tolnamegyei főosztálya, az 1920-ik évi njájus havában pedig a MOVE itteni Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete is megnyílt. # A trianoni gazság örök nyilvántartása céljából az 1920-ik évi augusztus hó 22-én a Területvédő Liga szekszárdi csoportja tartotta a szervező ülését. * Az 1920-ik évi november hó 7-én érkezett Szekszárdra nagy kísérettel a már elhunyt Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter a „Faluszövetség" Tolnamegyei Osztályának az életrehivása végett. * Pa 1920-ik évi november hó 10-től a Napközi Gyermekotthon naponkint 75 szegény gyermeknek adott Ízletes eledelt. # A megalakult Szociális Missziótársulat az 1920-ik évi november hó 8-án tartotta első rendes közgyűlését. * A Szekszárdi Dalárda 6 évi szünetelés után, az 1920-ik évi december hó 25-én, Németh Gyula ág. ev. h. lelkész vezetése mellett újból megkezdte működését.