Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

5. RÉSZ. Szekszárd gazdasági életére igen előnyösen hatott, hogy a város által épített Nemzeti Bank-fiók székházat a Nemzeti Bank jó áron megvette és a fiók az 1926-ik év tavaszán a működését megkezdette. A vármegye mindenkor a legmelegebben támogatta a város vezetőségét azon törekvésében, hogy a székhely gazdasági vérkeringésébe minél több friss életet juttasson. így alakúit meg a szőlőtermelők érdekében az 1929-ik évi március hó 10-én, a városháza nagytermében a „Szekszárd Borvidéki Bortermelők Állami Ellenőrzés Alatt Álló Pinceszövetkezet"-c. A szövetkezet létrehozásában sokat fáradozott dr. Örffy Imre országgyűlési képviselő, aki kieszközölte, hogy a földmívelésügyi minisztérium 100.000 pengő üzletrészt jegyezzen és 50.000 pengő kamatmentes kölcsönt adjon. * Úgy közegészségügyileg, mint gazdaságilag korszakot jelentett a városra nézve az új kórház létesítése, amely dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, néhai Vass József népjóléti- és dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter megértő támogatásával és Tolna vármegye nagy áldozatkészségével épült fel. Az új korház felavatásának — amely az 1930-ik évi október hó 12-én volt és amely az ország bölcs kormányzója iránti hódolatból a „Horthy Miklós" nevet kapta — történelmi jelentőséget adott az, hogy azon megjelent a Kormányzó Úr Őfőméltósága és a Főméltóságű Asszony is. Az említett napon, pontosan 9 órakor érkezett be Tolna felől a „Túrán" vonat a gyönyörűen feldíszített szekszárdi vasútállomásra. Hatalmas „éljen" fogadta a főméltóságű párt, amikor a vonatból kilépett. Elsőnek Jankó Ágoston főispán jelentkezett, majd a város közönsége nevében vitéz Vendel István polgármester üdvözölte az Államfőt. A kormányzó közvetlen, kedves szavakkal köszönte meg az üdvözléseket és örömének adott kifejezést, hogy ismét eljöhetett Szekszárdra és hogy a szépen fejlődő város élén vitézt lát. Ezután