Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

1924— 1928-ig az evangélikus templom. 1925- ben az egyemeletes Nemzeti Bank-fiók palotája. 1925-ben a csendőriskola. 1925/1926-ban a vízmű szivattyúháza és a villamosmű transformátor állomása emeletes kivitelben. 1926/1927-ben az emeletes m. kir. mezőgazdasági szakiskola és gazdasági épületei. 1927-ban a Máv. tisztviselőlakások emeletes kivitelben. 1927/1928-ban az emeletes államépítészeti hivatal. 1927/1928-ban a szinháztermet is magában foglaló iparos székház. 1927-ben az Országos Földbirtokrendező Bíróság által a vásártérből kihasított területen Sportpálya. 1928/1929-ben a Csatári elemi iskola. 1928/1929-ben a belvárosi róm. katolikus templom restaurálása. 1928/1929-ben a több hatalmas épületből álló „Horthy Miklós" kőzkórház kétemeletes kivitelben. 1930-ban a városi közvágóhíd, hűtőház és jéggyár. 1931/1932-ben a Strandfürdő. 1932-ben a mezőgazdasági népiskola gazdasági épületei. 1934- ben a vitézi székház kétemeletes kivitelben. 1935- ben a református templom restaurálása. 1936 ban a nagy épületekből álló helyőrségi laktanya emeletes és kétemeletes kivitelben. 1937/1938-ban az emeletes új vasútállomás sétánnyal. 1939/1940-ben az emeletes városi Szeretetház és Egészségház. 1940/194l-ben az emeletes OTI székház. 1940/194l-ben a Mávaut garage épülete emeletes kivitelben. Hogy mit jelentettek a városra nézve a középítkezések, mutatja az, hogy 1925-től 1940-ig bezárólag Szekszárd az összes állami adók címén (6,376.283 P. 78 f.) kevesebbet szállított az állampénztárba, mint amennyit a felsorolt, a város és üzemei terhén kívül eső középítkezések költségei (7,960.000 P.) kitettek. * *