Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A közfogyasztásra szánt állatokat hosszú évtizedeken át a „Jajdomb'-on épült vágóhidon vágták le. Az idők folyamán azonban az annyira elavult, hogy az 1930-ik évben hűtőház és jéggyárral kapcsolatos, — teljesen modern közvágóhidat építtetett a város Az építés 280.000 pengőbe került, a költségek 2/3-a már kiegyenlítést nyert. Figyelemmel a berendezésekre, a hűtőházra és a jéggyárra, a jelzett közüzemet export-vágóhíddá nyilvánították és azt külföldi szállítási célokra több ízben igénybe is vették. A vágóhid, hűtőház és jéggyár áramfogyasztása az 1931-ik évtől az 1940-ik évig bezárólag 534.298 kw-ot tett ki, az áramdíjat pedig az 1936. évi január hó 1-től a villamosműnek kw-onkint 12 fillérrel fizeti. Szekszárd város közvágóhíd-, hűtőház- és jégűzetne. 5. RÉSZ. Az utcák, terek* és járdák nagyobbmérvű rendezése az 1926-ik évben vette kezdetét. Az 1926-ik évtől az 1930-ik évig a következő utcák és terek nyertek rendezést és aszfaltburkolatot, illetve 1921— 1940-ig kikövezést. A Bezerédj István-utcának a dr Albers-féie háztól a Béri Balogh Adám-utcáig eső gyalogjárója, a Béri Balogh Ádám-utca