Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

György, Fabin Tamás, Deli Mihály, Váta Gergely, Nagy Ambrus, Kis András, Kun Benedek, Tót Pál, Setéi Bertalan, Gál Dienes, Szabó Ambrus, Dikán ístván, Domokos Mihály, Huszár László, Ferenczi Tomás, Gozsó Balázs. Munkavezetőjük a török Abdullah fia, Sermüzd volt. Tizedesi rangot viselt. A napszám fejenkint szintén 4 akcse volt. A magas porta kincstárának a telítése és a helyi költségek fedezése végett a török gazdaságilag mindent kihasznált, kiuzsorázott. Folyton újabb és újabb kincstári birtokokat teremtett, amelyeket azután házilag kezelt, vagy bérbe, — vagy főbbrangú tisztviselőknek illetményül adott. Ilyen újabb szekszárdi kincstári birfokot adtak bérbe az 1565-ik évi április hó 22-étöl 1568-ig, amelyet — mint többet igérők — 3 évre Jakab hűbéres lovaskatona és Rácz Mihály tolnai lakos kaptak meg. A bérletekről is deftereket (lajstromot) vezettek, igy maradt hátra a budai vilajethez tartozó szekszárdi szandsák bérlet-deftere is. A kincstári birtokon felügyelők voltak alkalmazva, akik a jövedelmet kötelezettség mellett szolgáltatták be és akik a beszedett összeg után bizonyos százalékot, vagy zsoldot kaptak. A szekszárdi és egyéb szandsákokban fekvő kincstári birtokok jövedelmét az 1565-ik évi április hó 22-étől az 1566-ik évi április hó 22-éig terjedő időben Malkocs nevű csatlós-felügyelő szedte be. Bár a kincstári birtokok szép jövedelmet hoztak, a fő bevétel mégis az adókból származott. Az adót kapuk szerint rótták ki és egy adózó kapura átlag 5 házat számítottak. Tekintettel arra, hogy Szigetvár mellett a töröknek is adózott a szekszárdi polgár, a bégnek járó adót, a „harács"-ot többnyire maguk a török katonák szedték be. Elképzelhető, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a végrehajtás alatt álló szegény szekszárdi milyen bánásmódban — harácsolásban* — részesült. Aki egyszer a török „defter

M-be** „harács" alá bekerült, annak * A kapzsi és telhetetlen emberre ma is alkalmazzák a „harácsoló" kifejezést. ** Annak a számára, akit valamilyen balszerencse ért, megmaradt ez a mondás: „megkapta a deftert."