Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az ellenforradalmi mozgalom letörése közben a direktórium is mutatni akarta tettrekészségét. Ezért — hogy az egyes intézményeknél a vallásos formának nyoma se maradjon — az 1919-ik évi június hó 29-én utasitást adott a „Ferenc"-közkórháznak, hogy az ott alkalmazott szerzetesnők — apácák — kötelesek az egyházi rendből kilépni és formaruhájukat sem viselhetik tovább. * * Miután a kivetett hadisarc befolyt, hosszas alkudozások után a túszokat szabadon bocsájtották. A város lakosságának a megkínzása után Krammer Sándor terrorcsapatával együtt elhagyta a várost. Távozásukkor mindenkin az az érzés lett úrrá, hogy a fegyvertelen lakosságot meggyötörhették, de a hazaszeretetet belőle kiirtani nem tudták. Mielőtt Krammer Sándor eltávozott, a vármegyei direktóriummal együtt lefényképeztette magát Az álló sor balról jobbra : Az ellenforradalom leveréséhez Szekszárdra rendelt Steiner nyomozó. Cséby László, a katonatanács elnöke, dr Tánczos Vendel budapesti ügyvéd, vádbiztos, Bercsényi nyomozó, akit színién Budapestről rendeltek le, Abelovszki Gyula dunaföldvári kovácsmester, Barocsai Isiván kőműves, Bertók Róbert kerületi gazdasági hivatalvezető, direktóriumi tagok. Az ülő sor balról jobbra : Krammer Sándor, a terrorcsapat parancsnoka, karján a parancsnoki szalaggal, Ocskó László kárpitos, direktóriumi tag, Soós Sándor Máv mérnök, direktóriumi elnök, Bencze Ferenc Baka földműves, Dürr Béla kőfaragó, direktóriumi tagok. A földön ülő sor balról jobbra; Kovács Sándor vádbiztos, mindkét kezében rohamkésseí és ölében Krammer Sándor parancsával, Zelenka Gyula párttitkár.