Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

legalább egy szoba állhasson a tagok rendelkezésére — óvatosságból továbbra is fenntartották. Szükség volt a szigorú intézkedésre, mert a szerbeknek Pécsre történt bevonulása miatt az 52-ik közös és a 19-ik honvédgyalogezredet — leszerelés végett — Szekszárdra helyezték. Az első napokban csak szórványos jelentkezések történtek, november hó 19-én azonban már különvonat hozta a leszerelő katonákat a városba. Legtöbbjük az olasz frontról jött. Sok lirát hoztak magukkal, Rossz időben telt meg a város katonasággal. A harcos kedv a szekszárdi kadarkától bizony sokszor jó nekitüzesedett és a háborús élményeket az egyik ezred katonái a másiknak harctéri módon iparkodtak megmagyarázni. Egy ilyen alkalom szülte azt az incidenst is, amikor az egyik rész ostrom alá vette a másik szállását, a polgári fiúiskolát. Körülbelül egy óráig tartott a halálos áldozatot is követelt kellemetlen helyzet. Még a tájékára sem lehetett menni az épületnek addig, amig Havranek János csendőrszázados — ismét csak pár csendőrrel — bátran és ügyesen véget nem vetett a vitézkedésnek.* A hideg szél által libegtetett csendőrcsákó kakastolia abban a nehéz időben is bizalommal integetett a szebb jövőben hinni tudók felé. * * * A munkáját jól végzett nemzetőrségeket alig állították fel, a zsold kifizetések körül már is nehézségek jelentkeztek, mert a hadügyi kormány számukra fejenként és naponként 10 korona magas zsoldot állapított meg. A hiányt eleinte társadalmi uton pótolták, később azonban a helyi Nemzeti Tanács kénytelen volt kérni, hogy a nemzetörségi szolgálatot a csendőrség és a katonaság vegye át. Az 1918-ik évi november hóban a népkormány a főispáni teendők ellátásával kormánybiztosi minőségben dr Mayer Gyula szekszárdi ügyvédet bizta meg. I A katonák leszerelése jórészt megtörténvén, a kaszinót és az olvasóköröket egy hónapi zárvatartás után, december közepén megnyitották. * E könyv írója látta az egész eset lefolyását.