Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

1849-től 1864-ig Thomayer Ignác prépost-plébános követte, aki után 1864-től 1885-ig Bocsor Antal volt a belvárosi plébános. Bocsor Antal halála után Hanny Gábor jött, aki 1885-től 1893-ig vezette a plébániát. Hanny Gábort 1893-ban pécsi kanonokká nevezték ki. Utánna, az 1893-ik évben Wosinszky Mór apátplébános, a tudós régész vette át a plébániát és gondozta azt az 1907-ik évben bekövetkezett haláláig. Az 1907-ik évben dr Fent Ferenc újvárosi plébános jött a belvárosba és itt lelkipásztorkodott az 1922-ben történt haláláig. A belvárosi templomot nagyobb arányokban az 1884-ik évben renoválták, amikor a tetejét vaslemezzel födték be. A Remete-kápolnát a kiegyezés után is egyideig a város tartotta fenn. Később — mivel a kápolna fenntartása sok gondot okozott — a képviselőtestület kimondotta, hogy azt a római katolikus hit-' községnek átadja. Az 1887-ik évi május hó 9-én tartott közgyűlésen jelentették be, hogy a Remete-kápolnának és tartozékainak a római katolikus hitközség részére való átadása az azon évi március hó 24-én megtörtént. * * * Az újvárosi templom felszentelése után, 1870-től 1883-ig mint helyi lelkész, 1883-tól 1894-ig pedig mint plébános Mikó György működött, akit az 1894-ik évtől az 1898-ik évig Götz Sándor plébános követett. Az 1898-ik évtől az 1907-ik évig dr Fent Ferenc volt az Újváros plébánosa. Miután dr Fent Ferenc a belvárosi plébánia élére került, az újvárosit 1907-től 1922-ig Mosgay Sándor gondozta. * * A reformátusoknál az 1844-ik évi december hó 22-étöl az 1873-ik évi március hó 17-éig Papp Antal, az 1873-ik évi április hó 20-ától pedig az 1909-ik évig Borzsák Endre volt a lelkész.