Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Szekszárd fejlődésének előmozdításánál a gazdasági élet nélkülözhetetlen szervei, a pénzintézetek sem hiányoztak. A szép történelmi múlttal biró Szegzárdi Takarékpénztár életerős intézménnyé fejlődött, közgazdasági vonatkozásban pedig országos tekintélynek örvendett. Miután a 90-es évek felé a régi épület az üzletmenethez szűknek bizonyult, az intézet 50 éves fennállásának emlékére, a Béla király-téren új székházat építtettek, amelyet 1896-ban avattak fel és amely ma is dísze a városnak. * * * Az 1871-ik év őszén, a belvárosi róm. kat. iskola helyiségében Eötvös Károly Lajos ügyvéd a népbankokról tartott felolvasást. Az ő előadásával indult meg az a mozgalom, amely célul tűzte ki, hogy Szekszárdon is alakuljon egy önsegélyző egylet. Az eszme megvalósítását Stann Ferenc vm. tiszti főügyész oly nagy sikerrel vette a kezébe, hogy az 1872-ik évi február hó 6-án Tolna vármegye területére, Szekszárd székhellyel a „Szegzárdi Népbank Önsegélyző Egylet" megalakult. Az ugyanezen évi február hó 6-iki közgyűlés az alapszabályokat szerkesztette meg, február hó 11-én pedig már megválasztották a választmány tagjait és a tisztviselőket is. Az első választmány tagjai Stann Ferenc elnök, Fertig Sándor alelnök, Eötvös Károly Lajos ügyész, Adler N. János kereskedő, Ágoston Károly vm. főszámvevő, Bergmann Ernő kereskedő, Csötönyi Pál Gruner kisgazda, Döry Dénes alispán, Fábián Ferenc, íd. Ferdinánd Antal gombkötő, Ferdinánd József kereskedő, Fördős Vilmos ügyvéd, Goldberger J. Mór vállalkozó, Hayt Gábor órás, Hirsch József kereskedő, Kovács Mihály, Kopatsek Vince épitész, Krón Sámuel kereskedő, Leitersdorfer József vállalkozó, Leopold Károly és Leopold Sándor nagybérlők, Mayer János kereskedő, Mikó György újvárosi plébános, Pirnitzer Antal kereskedő, Rajcs Gyula szőlőbirtokos, dr Sass István vm. főorvos, Stann Jakab építész, id. Stockinger János kéményseprő, Szilvek Ferenc asztalos, Takler József kisgazda, Tauszig Lipót kereskedő, Totth Ödön ügyvéd és Zsigmond János szabómester lettek. A szövetkezet első elnöke Stann Ferenc, alelnöke Fertig Sándor, ügyésze pedig Eötvös Károly Lajos ügyvéd volt.