Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Később a minisztérium a gimnázium létesítésével vállalt városi hozzájárulásokat egyszersmindenkorra elengedte. * * Az 1899-ik évben egy vincellérképző tanfolyam felállítását sürgették, majd az itteni középiskolák népessé tétele végett az 1911-ik és az 1913-ik évben internátus felállítását is szorgalmazták. * * A közhivatalok idehelyezésével, a közintézmények létesítésével, továbbá az ipar, a kereskedelem és az őstermelés korszerű fejlődésével egyidejűleg Szekszárdon az egyesületi élet szintén virágzásnak indult. Tekintettel arra, hogy az egyesületek minegyike mindenkor egy-egy darab Szekszárdot is jelentett, megalakulásuk és életük rövid ismertetést kíván. * * Elsősorban a Kaszinónál volt észrevehető a fellendülés, amely a kiegyezés után hatalmas iramot vett. Helyisége Szekszárd intellektuel elemeinek kedves találkozóhelyévé vált és abban az időben a Kaszinó irányítása mellett játszották a szebbnél-szebb műkedvelő előadásokat. Otthona eleinte a Takarékpénztár tulajdonát képezett Bezerédj István-utca 1. szám alatti épületben volt, majd az 1893-ik évben a báró Augusz Antal-féle Házat bérelték ki. A mult értékeinek a megbecsülése és a hagyományok tisztelete szellemében vetette fel a Kaszinó az 1881-ik évben a Garay-szobor felállításának az eszméjét is. A kivitel érdekében bizottságot alakítottak, amelynek elnökévé Perczel Dezső akkori alispánt* választották meg. Az 1881-ik évi szeptember hó 4-én leplezték le a Kaszinó rendezése mellett országos ünnepség keretében a költő szülőházán elhelyezett emléktáblát, amelyre Szász Károly, a jeles költő az alábbi két epigramm egyikét ajánlotta fel. * Később belügyminszter, majd házelnök volt.