Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

havában a vallás- és közoktatásügyi miniszter akként döntött, hogy Szekszárdon létesíti a főgimnáziumot. E helyütt érdemel említést, hogy a főgimnázium ügye Szekszárd társadalmának minden rétegét eggyéforrasztotta és hogy a város által vállalt összeg viselésének a könnyítésére nagyszabású gyűjtést is rendeztek. A siker érdekében gyüjtőbizottságot választottak, amelynek tagjai Őrffy Lajos, Boda Vilmos, Steinekker Ferenc, Módly László és Leopold Sándor lettek. Két nap alatt 15.120 forintot hoztak össze, amely alkalommal a sok adakozó közül a Szekszárdi Takarékpénztár _ 3.000 Tóth Károly _ _ _ _ _ 1.000 özv. Thodorovits Lajosné _ _ _ 1.000 Tolnamegyei Takarék és Hitelbank__ 1.000 Őrffy Lajos __ _. _ _J_ 500 Hayt Gábor _ _____ 500 László Lajos _____ __, 500 Pirnitzer József és Fiai „ _ 500 dr Szigeth Gábor _____ 500 dr Hangéi Ignác _____ 400 Fejős Imre ______ 300 dr Steiner Lajos _ _____ 300 forinttal járultak a gimnázium építési költségeihez. Ezután már csak a gimnázium hova helyezésének a kérdésében voltak viták, amelynek az eredménye az lett, hogy az alapítványi uradalom átengedte azt a vásártéri telket, amelyen akkor a tulajdonát képező Rockenstein-féle korcsma* állott és arra építették fel a gimnáziumot. Az épület elhelyezését eredetileg a mostanitól eltéröleg akarták megoldani. Az első elgondolás szerint a gimnázium homlokzata a Csokonay-utca felé nézett volna, az udvarteret pedig a Szent Imreliget felé tervezték. Mivel azonban az alapok ásásakor kitűnt, hogy a Csokonay-utca felé eső terep homokos és a sok aláásott pince miatt teherviselésre alkalmatlan, a vezetőség kénytelen volt az építkezést a jelen állapot szerint keresztül vinni. * Előzőleg le is égett.