Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az 1892-ik évben pendítették meg először a villanyvilágítás szükségességét és azt a napirenden tartották mindaddig, amig arra az 1900-ik évben versenytárgyalást nem hirdettek. A versenytárgyalás eredménytelen maradt, mert a megállapított feltételek mellett elfogadható ajánlatot senki sem adott be. Mivel azonban a Siemens és Halske R.-T. budapesti cég ajánlata a tárgyalás alapjául alkalmasnak kínálkozott, Boda Vilmos, Örffy Lajos, Tóth Károly, Fejős Károly, dr Haidekker Béla, Ooldberger J. Mór és dr. Hirling Ádám képviselőtestületi tagokból egy bizottságot küldtek ki, hogy a nevezett vállalattal tárgyalásokat folytasson. A bizottság eredményes munkát végzett. Az 1900. év szeptember hó 30-án tartott közgyűlésen a Siemens és Halske R.-T. budapesti céggel megegyeztek és ezzel a villanyvilágítás kérdése a megvalósulás állapotába jutott. A szerződés értelmében ívlámpát a Béla-téren, a Garay-téren, a Vas-hídnái és a közkórház előtt állítottak fel, a közvilágítást pedig 150 izzólámpa szolgálta. A villanyvilágítással eltűntek Szekszárd utcáiról és tereiről a faoszlopokra erősített petróleum világitásu közlámpák, amelyeknek fenntartása évi 2.800 koronába került, míg a szerződés kötése idején az elektromos világításért a város 5.000 koronát fizetett. Az 1909-ik évi január hó 1-én a város a villanytelepet a nevezett társaságtól át- és házikezelésbe vette. A községfejlesztést nagyban elősegítették az egyes intézmények által végrehajtott középítkezések is. A kórházi, a selyemgyári és a később említendő iskolai épületeken kívül az 1890. és az 1891-ik években a kir. tőrvényszék, járásbíróság és ügyészség hatalmas méretű palotája, az 1895-ik évben az állami fogház*, az 1896-ik évben a Szekszárdi Takarékpénztár és az 1898-ik évben a Szekszárdi Népbank diszes székháza, az 1901-ik évben Tolnavármegye Múzeumának gyönyörű épülete, az 1905-ik évben előzőleg a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, ma a Szekszárdi Takarékpénztár tulajdonát képező Szt. István-téri nagy bérház és az 1906-ik évben a szép üzletekkel megrakott Kaszinó Bazár épültek. * Az 1896-ik évben, a helyi millineumi emlékünnepély napján leégett.