Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

tékosságait jelentő jelzőkből állította volna össze annak a helységnek a nevét, amelyet a halála utáni örök nyughelyéül is kijelölt. Az előadottak mellett azonban mégis igen érdekes a bécsi krónika feljegyzése, amely Szekszárdot „Zugzárd"-mk írja le. Ha Szekszárd fekvésére tekintünk, látjuk, hogy a város a mellette levő dombok nagyobb beívelésében, beugrásában, vagyis zugában van, amelyet az szinte bezár. Ezt véve figyelembe, nem lehetetlen az, hogy a „zug" és „zár" szavak összetételéből keletkezett a Zugzárd, illetve fejlődött ebből a történelem folyamán a mai „Szekszárd" helység név. Az bizonyos, hogy akkor, amikor I. Béla király a bencések számára az apátságot alapította, a helységnek már Szekszárd volt a neve és hogy az elnevezés magyar eredetű. A szekszárdi apátság történetét részletesen megírta Fraknói Vilmos, volt nagyváradi kanonok és címzetes szekszárdi apát. Szerinte is I. Béla király az apátságot 1061-ben, uralkodásának első esztendejében alapította. Bőkezű volt a szekszárdi apátsággal szemben. Nagy kiterjedésű birtokokkal ajándékozta meg, amelyek Tolna, Baranya, Fehér és Solt megyékben terültek el. Az adományozott birtokokat később a bencések szerzeményekkel is gyarapították. ; t ; Az alapító levél nem maradt reánk. A többi apátsági alapító levél szövegéből azonban következtethető, hogy a szekszárdi apát sem tartozott a püspök joghatósága alá, hanem az esztergomi érseknek volt alávetve. Főpapi jelvényeket viselhetett és — minthogy falvakkal és sok pusztával rendelkezett — birtokán fegyveres és más szolgálatra kötelezett jobbágyok tartózkodtak, akik felett az apát bírói hatalmat is gyakorolt. I. Béla király a szekszárdi apátságot azért alapította, mert a Szent Benedek Rend szerzeteseinek a keresztény vallás és kultúra terjesztése körüli munkásságát jutalmazni akarta. Vezethette az alapításnál az a szándék is, hogy — amint elődjei cselekedték — a szekszárdi apátságot a halála utáni örök nyughelyül szemelte ki magának. Az alapító király szerette Szekszárdot. A hagyományok szerint