Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Kitekintés

Historien Academiae Scientiarum Hungaricae 139.) és UŐ.: Magyarország birtokviszony ai i. m. 2-17.1. passim 51 HAJNIK I. f. m. 442-450. I. 5

2 A rájuk vonatkozó adatokat — kevés kivétellel (amikoris zárójelben utalunk a lelőhelyre) — a regeszták alapjául szolgáló oklevelekből gyűjtöttük ki, pontosan részletezve, hogy milyen „pozícióban" találjuk a szolgabírót és esküdtet. 53 A mi esetünkben legtöbbször a szekszárdi konvent. Vö. SZAKÁLY Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. TTmt 1(1968) 9-60. 1. passim S* ERDÉLYI, Törvények 432. 1. 55 ERDÉLYI, Törvények 432. 1. 56 SZAKÁLY F.: Tolna vármegye szolgabírái i. m. 420 1. ">

7 BÓNIS György: A jogtudó értelmiség i.m. 407. I. 96. jegyz. 158 BORSA Iván: Somogy vármegye címereslevele és első pecsétje. Smm 15(1984) 53-69.1, UŐ.: Somogy vármegye címere és pecsétje, 1498. Kaposvár, 1984. és UŐ.: Az 500 éves címer és az 500 év előtti megyei pecsétnyomó. Somogyi Kalendárium 1998. 34-36. 1. 59 A nagyobbrészt töredékes gyűrűspecsétek megfejtésével nem foglalkoztunk. Vö. KUMOROVITZ L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban —Der Gebrauch von Siegeln in Ungarn im MittelalterBpest, 1993.

2 (Bibliotheca Humanitatis Historica a Museo Nationali Hungarico digesta —

A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványa) 63-65. 1. KITEKINTÉS Szulejmán hadainak kivonulása után, a többi megyéhez hasonlóan, Tolna is szinte azonnal helyreállott: János király 1527. márciusi budai országgyűlésén annak rendje-módja szerint a főispán (Dombai János) és két követ (Morgai István és Régyi Ferenc) képviselte a vármegyét.

1 Ennek ellenére eddig egyetlen 1526 utáni kiadványát sem sikerült felkutatnunk. Ez azonban persze nem azt jelenti, hogy ilyenek nem is léteznek,

2 hiszen a vármegye 1526 és 1544 közötti főispánjait—ha nem is hiánytalanul — ismerjük,

3 következésképp az univerzitásnak is működnie kellett. (Egyébként is: ennek 1541-ig semminő akadálya nem lehetett.) Mintegy húsz esztendős szünet után az 1560-as évek első feléből akadnak a vármegye — legalábbis formális létezésére — utaló adatok. 1562-ből Zrínyi Miklós szigeti kapitánytól van olyan kiadvány, amelyben Tolna vármegye főispánjának nevezi magát.

4 így aztán alighanem joggal feltehetjük, hogy elődei is megkapták ezt a tisztet (amit csupán azért nem lehet üres címnek minősíteni, mert nagyban segítette őket abban, hogy a Tolna megyei parasztság adójához hozzáférjenek).

5 A zalavári konvent Szigetvár északi kapujánál foganatosított, Tolna megyei vonatkozású birtokbaiktatásainál rendszerint megjelentek olyan személyek, akiket a konvent Tolna (esetleg egyben Baranya) vármegye alispánjának, szolgabírájának mond.

6 Akad köztük olyan, aki vélhetőleg már korábban is tőzsgyökeres tolnai birtokos volt, a többség azonban, a zavaros viszonyokat ki-