Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Regeszták N° 1-205

Mihállyal, Mátyás fia Domokossal, Wguch fia Mátéval, Heghes Mihállyal, Miklós fia Györggyel, Nylas Istvánnal, Gergely fia Mátyással, Fábián deákkal (literátus), Myke fia Gergellyel, István fia Gergellyel, Seger Imrével, Péter fia Imrével, Lukács bíróval, annak fiaival: Mátyással és Istvánnal, Lukács bíróval,

1 Balázs fia György fia Tamással, Chontos* (dietus) Istvánnal, annak testvérével, Mátéval, Imre fia Kwsdeval

5

', annak fiával, Mihállyal, Syklos Gergellyel, Márkkal, Iloncz Benedekkel, Mylkow (dietus) fia Tamással,

2 Fabian fiaval, Gergellyel és Dobos (dietus) Gergellyel 1401. máj. 16.-án (f. II. a. Penthecostes) ajanusyak házához jővén az felgyújtották, Mihály testvéreit: Jánost és Miklóst, azok néhány familiárisával együtt, megölték és testüket tűzbe vetették. Ezért elrendeli, hogy a panaszt vizsgálják, és a vizsgálat eredményéről neki jelentést tegyenek. Átírva Tolna vm. 1409. ápr. 28-i jelentésében: N°55; Az oklevél ugyanazon ügy kivizsgálását rendeli el, amelyet a N248. regeszta is tárgyal (amiből egyébként az is kiderül, hogy a hatalmaskodásra nem 1401-ben, hanem 1403-ban került sor). A hatalmaskodók névsora a N°.50-ben is megtalálható. Ennek ellenére — a névhasználat ingatagsága miatt — nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a nehezen olvasható 1409. évi jobbágy-névsort az előbbiek alapján javítsuk, ill. oldjuk meg a kétes kérdéseket. 1 Az eredetiben : Luca villico, Mathia et Stephanofitiis eiusdem Luca villico, ami lehet egyszerű ragasztási hiba (eiusdem Luce villici), de lehet a nótárius figyelmetlensége miatti névismétlés is. 2 Az itt kissé összezavartnak tűnő szöveg az eredetiben: Gregorio Syklos, Márcus [így], Benedicto Iloncz, Thoma Gregorii Mylkow dicti. 55. Csernél, 1409. ápr. 28. (Chenel [sic!], 5. d.f. V. p. Georgii) Bakanya-i László fia Fülöp mester tolnai alispán, valamint a [meg nem nevezett] szolgabírák jelentik Zsigmond királynak, hogy ápr. 14-i parancsára [N°54.] kiküldték Dorog-i Bálint szolgabírót, aki visszatérvén elóadta : ápr. 24-én (f.V.p. Georgii) a BATHYAN-nal, KoMPOLTHFALUAN-val és jANUSY-val szomszédos és határos nemesektől tudakozódván megállapította, hogy a Janusy-aknak Zelyz-i Wezeus fia Tamás fia György panaszai mindenben megfelelnek a valóságnak. Restaurálás miatt nehezen olvasható eredetije papíron, hátoldalán öt pecsét töredékével, ill. nyomával (szokatlan formációban: a középre nyomott nagyobb pecsétet négy kisebb veszi körül): MOL Dl 78 878 (Zichy cs. zsélyi lt. N°212:1302).