Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
Regeszták N° 1-205
Eredetije papíron, hátoldalán három pecsét nyomával, ill. töredékével: MOL Dl 77 679 (Zichy cs. zsélyi lt. N°211:608). Kiadva: Zichy IV. 23-24. 1. N926. 29. H. n., 1381. okt. 7. (f. II. p. Octavas Michaelis) Harazty Simon fia Balázs deák tolnai alispán és a [meg nem nevezett] szolgabírák tanúsítják, hogy János 1 vránai perjel GANTH-Í officialisa, Miklós fia György ura és a fehérvári keresztes konvent nevében előadta: a fehérvári káptalan mintegy öt 2 évvel ezelőtt a [vránai] perjel FAD (másutt: FAAD)-Í részbirtokán minden csütörtökönként 3 megrendezni szokott vásárt (forum) áttelepítette a saját birtokrészére, ahol ilyet sohasem tartottak. A magisztrátus kiküldte Illés fia János szolgabírót, aki visszatérvén előadta: okt. 3-án (f.V.p. Michaelis arch.) nyíltan és lopva nyomozván megállapította, hogy a fenti előadás mindenben megfelel a valóságnak. Eredetije papíron, hátoldalon három pecsét töredékeivel: MOL Dl 106 192 (Székesfehérvári ker. konv. magánlt. Capsa 3. Fasc. 1. Ne5). 1697. márc. 1-i másolata: MOL Dl 36 780, másik másolata: ÖStA HHStA Handscriftenabteilung. Österreichische weltliche Archive .Weiß 50 257 (MOL Df 258 489). 1 Palisnai János (1381-1383). ENGEL, Archontológia I. 81. 1. 2 A nótárius először három évet írt, amit áthúzással ötre javított. 3 feria quinta 30. Buda, 1384. márc. 30. (Buda, f. IV. p. D. Judica) Erzsébet királyné Tolna vm. magisztrátusához: Gergenzegh-i Jakab fia János a maga és testvére, Benedek nevében előadta neki, hogy a THOLNAWAR-Í népek (cives ethospites) az ő GERGENZEGH possessiojuk termését és haszonvételeit önkényesen kisajátították, ezért megparancsolja a magisztrátusnak, hogy ha a panasz beigazolódnék, királyi hatalmával 1 tiltsa el a THOLNAWAR-iakat a birtok további használatától. Aki a THOLNAWAR-iak közül azt élvezni akarja, adja meg a nevezett nemeseknek azt a kepeszámot, amit a gabonából adni szokás (prefatas capecias frugum more alias dari consuetas). Átírva a pozsonyi káptalan 1745. okt. 3-i oklevelében: MOL Dl 92 656 (Festetich cs. hercegi ágának It. III. A). 108