Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

III. Újra Szekszárdon (1911-1940) - 2.” Szekszárd vidékének gombái” (1933)

spóratömeg, hanem barnazöld, bársonyszerű gyep, melynek konidumai piszkos zöldek, éretten kétsejtűek, 20-25=5-6 p méretűek. A fenésedett, valamint a fekélykoros dinnye szárát, leveleit és termését öszsze kell szedni és elégetni." Hollós e könyvben megjegyzi, hogy az Alföld és a Dunántúl gombaflórája teljesen elüt egymástól. Érdekességként megemlíti, hogy egy ilyen ritka gombát, amelyet eddig csak Cegléd vidékén talált, itt Kajdacsnál 600 példányban sikerült kiemelnie a földből. Apáti-pusztán, Fácánkertben, Kiskajdacson, Nagykajdacson, Nagydorogon és Tengelicen teljesen ismeretlen fajokat sikerült felfedeznie. A szekszárdi gombákkal kapcsolatosan idézzük még Hollós két érdekes dolgozatát, mely igen érdekes és értékes gyakorlati útmutatásokat és tapasztalati tanácsokat ad. Köztudomású dolog, hogy a múlt században két veszedelmes gombakártevő betegség támadta meg a fíloxera rovarkártevő mellett a magyar szőlővidéket, a peronoszpóra és a lisztharmat. Úgy látszik azonban, hogy ezekkel kapcsolatosan egyéb gombakártevők is nagymértékben elterjedtek hazánkban. S hogy nagymértékben és súlyos következményekkel jártak ezek a fertőzések, az mutatja, hogy Hollós szükségesnek tartotta a helyi lapban felhívni az újabb betegségre a parasztság figyelmét. Egyúttal megjelölni a védekezési módot is a gombabetegségek terjedésének megakadályozására. Ez a három és egyre szélesebb körben terjedő betegség a következő: Köszméte lisztharmat: mely barna bevonatot képez az egresen, a „shaerotheca mors urae" gombától származik. Ez a veszedelmes betegség 1895-ben jelent meg Európában, éspedig először Oroszországban, 1900-ban Svédországban, Norvégiában és Dániában, majd 1908-ban Magyarországon, Ausztriában, Csehszlovákiában észlelték. Leírja hogy: 1908-ban észlelte először Szekszárdon, Tengelicen, Alsónánán, Mözsön és Őcsényben. A paradicsom Septoria (Septoria Lycopersici Sperg.). Ettől a gombától a paradicsom levelei augusztusban elhervadnak, ragyafoltok jelennek meg, majd a levelek teljesen megbarnulnak. 1905-ben Kecskeméten találta először Hollós, Szekszárdon 1912-ben észlelte. 1907-ben írta le a Növénytani Közleményekben. Sárgadinnye ál-lisztharmata a harmadik. A „Pseudoperonoszpora cubensis" a sárgadinnye leveleit és a termését megtámadja, sőt teljesen el is pusztítja. Ő Kecskeméten 1905-ben, Szekszárdon 1913-ban észlelte. Leírása szerint 1868ban Cuba szigetén fedezték fel. 1876-ban Mandzsúriában, 1902-ben Angliában és 1903-1904-ben pedig hazánkban is megjelenik. Általában a tökfélék levelein él. Augusztusban a levélzeten szögletes halvány folt alakjában jelenik meg, mely után a levél teljesen lehull.