Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 8. A Kacsóh-affér (1911)

tem gyűjtő kirándulásra. Gyűjteményem, könyvtáram az intézeti mikroszkó­pok és kémiai szerek, mind az iskolához kötöttek. Kacsóh igazgatása alatt té­len barátságtalanná lett ez az igazi otthon. Ő dicsekedve mondta, hogy nála a fűtés félannyiba kerül, mint elődjénél. A fűtésen megtakarított pénzből csinál­tatott karosszékeket, fogasokat, esernyőtartókat és vett sokféle aprólékos dol­got, amelyek mind a kényelemhez tartoznak ugyan, de hogy fagyoskodás árán kelljen megszerezni, azt talán még sem követeli a tanulók, tanárok érdeke, avagy egészsége, és az ilyesmi talán nem is méltó egy állami intézethez." [Hollós ezután részletesen ismerteti a korabeli iskola fűtésrendjét.] „Botanika helyett zoológiát kellett tanítanom - folytatja -. Még egy körül­mény járult ahhoz, hogy lelohassza azt a rajongó lelkesedést, amellyel pályá­mat szerettem, és elvegye időmet meg kedvemet az irodalmi munkától. Az 1911-es tanévben a VI. osztályban heti három órában kellett az állattant taníta­nom Kacsóh igazgató úr parancsára. Igaz, hogy állattanra is szól képesítésem, sőt Budapesten a Műegyetemen a zoológiai tanszéken asszisztens is voltam húsz évvel ezelőtt, de az állattant sohasem tanítottam, így 51 éves koromban mindent félretéve az állattani szertárban kellett dolgozni, hogy a rámrótt köte­lességnek lelkiismeretesen eleget tehessek. A növénytant - a kecskeméti álla­mi főreáliskolánál 20 éven keresztül volt a kezemben - egy helyetttes tanár kapta, nem hiszem, hogy még az ellenségem is azt állítaná, már csak a húsz­esztendős gyakorlat folytán is, ne tudnám úgy kezelni, mint egy kezdő. Hiszen éppen a botanika műveléséért választott meg a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagjává. Természetes, hogy abban az évben irodalmilag nem foglalkozhattam és ami közleményem megjelent, az mind régebben kész volt. Pedig hazánkban, hol a tudományt úgyis kevesen művelik, annyi csekély segítséget megérde­melnek a dolgozni tudók, hogy legalább munkájuk elé akadályt ne raknának. Vagy talán az iskola és a tanulók érdeke ezt sem engedi? Mi haszna volt a tanu­lóknak abból, hogy a botanikát és a zoológiát is kezdő tanította. Mit tartalmazott a gyűjteményem, mely indokolatlanul használatlan labo­ratóriumban volt elhelyezve, és 42 nagy koszorús skatulyában túlnyomólag fasciculusokban rendezve feküdt. A phanerogrammok félig papírokon felra­gasztatlanul, a cyroptogrammok papírostokokban, a préseletlenek amerikai mintára apró skatulyákban voltak elhelyezve. Ez a gyűjtemény magába foglal­ta Kecskemét vidékének 20 éven keresztül gyűjtött virágos és virágtalan növé­nyeit. Tolna vármegye növényeit, Magyarország 27 vármegyéjében tőlem gyűjtött gombákat, számos vidékről virágos növényeket, a dolgozataim alapját képező phanerogrammokat és gombákat, több, mint 300 tőlem leírt új gombá­val. Végül az alant felsorolt külföldi mycologusoktól cserébe kapott gombákat: Bambeke Van Crisztián dr (Gand), Bresodola J. (Trient), Bucholtz F. (Riga),

Next

/
Thumbnails
Contents