Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 8. A Kacsóh-affér (1911)

A Magyar Tudományos Akadémia részére kötelességszerűen megírt részletes életrajzában a kecskeméti esettel kapcsolatosan így emlékezik meg a tanárkodásának idejéről: „Mikor Kacsóh Pongrácz, a Budapestről leküldött igazgatóhelyettes, egy 37 éves ifjú, 11 éves tanári szolgálattal, az első tanári konferencián feltette ablaküveg monokliját, végignézett alattvalóin, és letegezte az öregtanárt, a fiatallal egyaránt, akkor már megsúgta az ösztönöm, hogy az öntelt ember mellett nem lesz maradásom. Mikor aztán még azt a helyet is elvette, ahol gyűjteményem 20 esztendőn keresztül feküdt, elöntött a keserűség, megsemmisítettem a gyűjteményemet. 1911. július 5-én délután tudtam meg, hogy az igazgató véglegesen elhatározta a helyiség átalakítását. Azonnal megkezdtem a gyűjteményemet részben a szemétgödörbe hordani, részben feltüzeltetni. Erről részletesen firkált a szenzációhajhászó rikkancsirodalom és így kénytelen voltam magam is nyilatkozni. Gyűjteményemet megsemmisítve, munkakedvemet elveszítve 1911. július 16-án félévi szabadságot kértem." Az első híradás, mely a történeteket napvilágra hozta, dr. Hollós József szegedi kórházi főorvosnak a népszerű Az Est-hez intézett levele volt (1911. augusztus 5.): „Magyar tudós sorsa. Levél Az EST-hez. Szakértők becslése szerint a kecskeméti földrengés több, mint 5 millió kárt okozott. (Két millió a magánházakban és három millió a kár a középületekben, köztük a főiskola épületében is. A szerk.) A becsüsöknek azonban nincs tudomásuk egy olyan károsodásról, amely egymaga fölér Kecskemét lakosságának összes veszteségével. Nem egyeseket ért ez a veszteség, nem is Kecskemét városé a kár: az emberiséget, helyesebben a tudományt érte örökös, pótolhatatlan és semmi pénzzel nem vissza téríthető veszteség. A híres városban, de az egész Magyarországon is kevesen tudják, hogy él Kecskeméten egy tudós, aki a maga szakmájában a világ egyik legelső, legismertebb szakembere. Hogy kevesen ismerik, az nemcsak azért van, mert magyar tudósoknak többnyire az a sorsuk, s mert egy körülírt tudománynak, a botanikának is csak egy speciális ágában: a gombászatban búvárkodott, de azért is, mert az illető tudós a világnak talán a legszerényebb embere. Dr. Hollós László a kecskeméti főreáliskolában a vegytan és a növénytan tanára, a Magyar Tudományos Akadémia és számos külföldi tudományos egyesületnek tagja, egész életét a gombák morfológiájának és biológiájának tanulmányozásával töltötte. Húsz év óta fáradhatatlanul gyűjtött, búvárkodott, egész Európát átkutatta, sok százra menő új gombát fedezett fel és ismertetett és sok száz, a külföldi tudósok által újnak tartott gombáról mutatta ki, hogy azok nem külön specieseknek alakbeli eltérései."