Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 8. A Kacsóh-affér (1911)

maguk a megkapóan szép, természethű táblák is bizonyára nagy közkedveltséget fognak e kiváló műnek biztosítani. Csak annál fájóbb szívvel említjük meg, hogy a kiváló szerző, munkálkodásra nálunk kellő működési teret nem találhatva nagy értékű könyvtárát eladta és a tudományos munkálkodástól most már teljesen visszavonult." (Magyar Botanikai Lapok 1911. 346-348. 1.) A Természettudományi Közlöny ugyanakkor így ajánlja Hollós könyvét: „Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a titokzatosan föld alatt termő értékes szarvasgombákkal nemzetgazdasági szempontból is érdemes foglalkozni, mert a gyűjtésükből származó haszon nemcsak egyesek jövedelmét fokozhatja, hanem az erdőgazdaságban is számottevő lehet. Ezt azonban mostanáig kevesen vették honfitársaink figyelembe. Talán egyik ok volt, hogy irodalmunk eddigelé hiányzott olyan munka, mely hazánkra való tekintettel tárgyalná az idevonatkozó tudnivalókat. Most ezt a nehézséget is elhárítottuk. Immár van megbízható útmutatónk, Hollós műve a tudományos és gyakorlati szempontokat egyformán kielégítő módon, évekre terjedő, lelkiismeretes vizsgálatai és tapasztalatai alapján, megbízhatóan tájékoztat termelőhelyéről, kereséséről, eltartásáról, fajainak meghatározásáról, tenyésztéséről és értékesítéséről, szóval mindenről, ami a szarvasgombák iránt érdeklődők elméjét egyáltalában foglalkoztathatja. De nemcsak írásban, hanem képben is hűséges útmutatója e mű azoknak, akik tanácsadójukká választották: az öt táblán összefoglalt, egytől-egyig, színes képek a szarvasgombák felismerését és meghatározását könnyítik meg." 8. A Kacsóh-affér (1911) Hanusz István halála után, 1908-ban új igazgató került a kecskeméti főreáliskola élére. Az új igazgató Kacsóh Pongrác, aki azonos a nagy magyar zeneszerzővel, a „János vitéz" alkotójával, s aki Heltai Jenő baráti javaslatára hagyta ott Budapestet, hogy megmentse a János vitéz színrevivőjével, Beöthy Lászlóval való barátságát és üzleti kapcsolatait. A komoly múlttal rendelkező főreáliskolánál a rendkívül fiatal, 35 éves igazgató új utakat igyekezett követni az iskola vezetésében is. Ezt természetesen a tanári kar tagjai nem vették szívesen és így Kacsóh általános ellenszenvnek örvendett. Bemutatkozását az egykori szemtanú, Gockler György tanár így meséli el: „Őszintén szólva kissé furcsa volt Kacsóh Pongrác bemutatkozása. Zsebretett kézzel, monoklival a szemén érkezett a tanári szobába. Az ajtónál belépve, szegletes mozdulattal kiemelte monokliját és így szólt: »Bizonyara tudják az urak, hogy én vagyok az új igazgato.« Egy pillanatnyi szünetet tartott és hatást várva végignézett a tanári kar tagjain. Mi ott ültünk a