Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)
II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 6. A legnagyobb mű: „Magyarország Gasteromycetai” (1906)
csereviszonyt teremtenie, megjegyzi azonban, hogy sokkal nagyobb azoknak a száma, akik megkeresésére nem válaszoltak és így azok munkájáról csak megállapításaikból tudott magának képet alkotni. A legtöbb esetben így is konstatálni tudta, hogy az újakként leírtak sokszor csak az ismertek alakváltozatai. Mivel összes bírálói, akik e hatalmas munkát méltatták nagy elismeréssel szólnak a könyv illusztrációiról, nézzük mit ír ő maga a nagy mű művészi gonddal elkészített képeiről: „Egy jó kép gyakran többet mond a legjobb leírásnál, ennélfogva a képekre nagy súlyt helyeztem. A képek közt egyetlen másolat sincsen; mind eredeti, saját rajzom, vagy fényképfölvétel, pontosan természetes nagyságában, magyarországi példányok után. Csak kivételes esetben rajzoltam külföldi példányt, ha a rendelkezésemre álló magyarországi csonka és igen ritka, vagy jobb példányban megszerezhető nem volt." Mágocsy-Dietz Sándor egyetemi tanár, aki ezt a munkát a Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának is bemutatta, a 1904. január 10-én tartott ülésen valósággal lelkendezve beszélt róla: „Valamennyi jelentős irodalmi munkának a megjelenése, még a nagy nemzetek életében is, örvendetes esemény. Mennyivel inkább kell örvendeznünk nekünk, akik számban kevesen, anyagi javakban szegények, nyelvileg a nagy nemzetektől elszigetelve vagyunk, ha mindezek dacára mégis sikerül komoly törekvésünknek egy-egy nevezetes jelét üdvözölnünk. Ilyen jelentős munkát szerencsém volt a t. szakosztály mai ünnepélyes ülésén bemutatni. Ez a könyv Hollós László kitartó munkálkodásának az eredménye, mely Magyarország Gasteromycetai címmel jelent meg... hiszen még ajelentős munkákban bővelkedő német irodalomban is 30-35 évre kell visszamennünk, hogy ehhez hasonló munkára akadjunk... íme Hollós megmutatta, hogy nemcsak lehet dolgozni, hanem emellett lehet nevezeteset és nagyérdeműt alkotni, mely hivatva van nemcsak a magyar irodalomban, de az egész világirodalomban számot tenni, amire csak önérzetes örömmel és büszkeséggel mutathatunk rá azzal az óhajtással, hogy vajha Hollós szép példája másokat is hasonló munkára késztetne." E munka nyomdaköltsége hatalmas összegre rúgott: 18 000 koronát tett ki. Ebből 6000 segélyképpen a Magyar Tudományos Akadémia fedezett, a többit pedig a Franklin Társulat könyvkiadó cég viselte. Egy évvel későbben Lipcsében, német nyelven is megjelentették, hogy a magyar tudós értékes alkotását a világ összes szakkönyvtárainak és tudós társaságainak eljuttathassák. Dégen Árpád, a neves botanikus, a Növénytani Szakosztály elnöke éppen a Szakosztály 100., tehát ünnepi ülését, használta fel arra, hogy a munka megjelenése előtt, amikor a kéziratokat Hollós bemutatta, így emlékezzék meg:
